Hung Lej arra a japán lapértesülésre reagált, hogy Peking készen áll az övezet közeljövőben történő meghatározására, éss az ezzel kapcsolatos előterjesztés már elkészült.

Washington az Aszahi Simbun című japán lapban megjelentekkel összhangban lévő, meg nem erősített információira hivatkozva pénteken óva intette Kínát attól, hogy egy új légvédelmi azonosító övezetet hozzon létre. Az amerikai külügyi szóvivő arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen egyoldalú és provokatív lépés fokozná a feszültséget a térségben, és komoly mértékben megkérdőjelezné Kína elkötelezettségét a térségbeli geopolitikai viták diplomáciai úton való rendezése iránt.

Hung Lej kategorikusan ugyan nem cáfolta az értesülést, de azt hangoztatta, hogy a japán jobboldali erők újra és újra felhozzák Kína állítólagos tervét a dél-kínai-tengeri légvédelmi azonosító övezettel kapcsolatban, s ezzel az a hátsó szándékuk - fogalmazott -, hogy eltereljék a figyelmet a japán békealkotmány megváltoztatásáról, a szigetország haderejének növeléséről.

„Mi komolyan figyelmeztettük ezeket az erőket, hogy ne tévesszék meg a közvéleményt valótlan híresztelésekkel és önérdekből ne fokozzák a feszültséget” - számolt be a szóvivő. Hung egyúttal Peking optimizmusának adott hangot megállapítva, hogy országa nem érez fenyegetettséget a légtérben az ASEAN-országok részéről és viszonya a szomszédaival, beleértve a dél-kínai-tengeri helyzetet, nem ad okot aggodalomra. A szóvivő mindazonáltal megjegyezte, Kína szuverén állam, amelynek törvényes joga nemzetbiztonsága érdekében intézkedéseket hozni, beleértve egy légvédelmi azonosító övezet kijelölését is. "Ezzel kapcsolatban senki nem tehet felelőtlen kijelentéseket" - áll a közleményben.

Kína a Dél-Kínai-tengeren több szomszédjával is területi vitában áll, ahogyan Japánnal a Kelet-kínai-tengeren. Utóbbira kiterjedően tavaly novemberben határozta meg légvédelmi azonosító övezetét, ami ellen elsősorban Japán és az Egyesült Államok, valamint Dél-Korea azonnal fenntartását fejezte ki, közölve, az intézkedést elfogadhatatlannak tartják. A kínai nemzetvédelmi tárca akkor bejelentette, hogy a kínai hadsereg védelmi intézkedéseket foganatosít majd olyan esetekben, ha egyes repülőgépek nem vetik alá magukat a szabályoknak, vagy nem hajlandók az együttműködésre, az utasítások követésére.

A nemzetközi gyakorlatban az effajta légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi. Az Egyesült Államok 1950-ben állapította meg a maga övezetét, s azóta több mint húsz ország követte. E zónákkal lényegében igazoltatásra kötelezik a légtérbe belépőket. Japán 1969-ben határozta meg a maga légvédelmi azonosító övezetét.