Kedden kora reggel, a szokásos napi zászlófelvonásra érkezett három hongkongi újságírót előállítottak, autójukat átvizsgálták, és a telefonjukkal készített felvételek törlésére szólították fel őket.

A belvárosi Tienanmen térről semmiféle rendzavarásról nem érkezett hír, a turisták egy részét a biztonságiak személyazonosságuk igazolására szólította fel. A rendre egyenruhások és civilek vigyáznak, a környéken az átlagosnál több rendőrautó parkol.

A Hongkonggal szomszédos szárazföldi kínai város, Sencsen egyetemének vezetését és diákjait felhívták arra, hogy ne menjenek Hongkongba, ahol ma százezres tömeg készül gyertyafényes megemlékezésre, tartózkodjanak a nyilvános beszédek tartásáról, csoportos fórumoktól és (a megemlékezést jelképező) fekete póló viselésétől.

A pekingi Vanan sírkert kőkapuja előtt több mint egy tucatnyi őr vigyáz a temető háborítatlanságára és biztosítja az esetleges megemlékezők távoltartását. Egy hongkongi jogvédő szervezet szerint a hatóságok körülbelül tíz másként gondolkodót vontak ki a forgalomból vagy tartanak megfigyelés alatt.

A Tienanmen, a tér és a gyertya szavak kedden kereshetetlenné váltak a kínai mikroblogokon, de a leleményes internetezők találtak technikai kibúvót arra, hogy valamiféle módon, akár égő gyertyák képével megemlékezzenek a kínai történelem egyik sötét időszakáról.

Hu Csia, az egyik legismertebb ellenzéki Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a szorgalmazott párbeszédkísérlet elfojtása a kormány gyengeségét mutatja, a „példátlan nyomás a vezetők félelmének megnyilvánulása”.

A politikai reformokat követelők, többségükben egyetemisták hat héten át tartó tüntetését, amely lényegében a főváros szívében található Tienanmen téren állandó - többezres - jelenlétet jelentett, 1989. június 3-án, illetve negyedikén hajnalban verték le. A diákok buszokat borítottak és gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal támadtak üldözőikre.

A Wikileaks kiszivárogtató portál által nyilvánosságra hozott egyes amerikai diplomáciai sürgönyökből, helyszínen tartózkodó diplomaták beszámolóiból és riporterek visszaemlékezéseiből 2011-ben ugyanakkor az a kép alakult ki, hogy a Tienanmen téren nem volt vérengzés, nem használtak éles fegyvert.

A tüntetők egy részét a többségükben vidékről felvezényelt katonák a diákok elleni hajtóvadászatban a város különböző pontjain lőtték le. A halottak számát a mai napig nem közlik, józanabb becslések szerint több százra tehető. Több katona is életét vesztette.

A lakosság, különösen kezdetben, messzemenőkig egyetértett a diákokkal, és támogatta őket. Később az állandósult feszültség, a kijárási tilalom, a bezárt boltok, az erőszak kezdeti jelei sokakat elbizonytalanítottak. A Tienanmen téri események a mai napig tabutémát jelentenek a szárazföldi Kínában, miközben egy generáció nőtt fel úgy, hogy nem is tud róla.