Peking és Moszkva közösen a dollár ellenében
A találkozó a záróakkordja volt Vlagyimir Putyin három napos pekingi látogatásának, amely egybeesett a Kínai Népköztársaság megalakulásának 60. évfordulójával. Vizitjén az orosz kormányfő a két ország közötti stratégiai partnerségről és a gazdasági krízis ellenére erősödő gazdasági kapcsolatokról beszélt.
Ugyanakkor a Kína és Oroszország közötti tavalyi 56 milliárd dolláros áruforgalom idén várhatóan 40 milliárd körüli lesz. Az orosz szándékok ellenére továbbra is a nyersanyagszállítás teszi ki az orosz export javát Kína felé is. Ennélfogva ellentmondásos sikerként könyvelhető el az az előzetes megállapodás is, amely szerint 2014-től Kína évente 70 milliárd köbméter földgázt vásárolna a kelet-szibériai Csajandin gázmezőről. A Kína felé elbillenő gazdasági erőviszonyokról tanúskodik az is, hogy a projekt vélhetően kínai kölcsönökből jön létre, ahogyan ez az épülő Kelet-Szibéria - Csendes-óceán (VSZTO) olajvezeték esetében is történt, amelyre a hosszútávú olajszállításokért cserébe Peking 25 milliárd dollárt biztosított az orosz állami Rosznyefty olajtársaság számára.
A projekt megvalósulása Moszkva mozgásterét növelné, miután az EU mellett újabb nagyvásárló jelenne meg partnerei között. (Az EU-tagországok mintegy 200 milliárd köbméter földgázt vásárolnak évente.) A helyzet azonban keleti irányban Moszkva számára kevésbé lesz ideális: míg az EU keleti tagországai - így Magyarország is - szinte kizárólag az orosz beszállításokra támaszkodnak, Kína a közeljövőben már Közép-Ázsiából is földgázhoz juthat, a hamarosan elkészülő, Oroszországot nem érintő vezetékeken keresztül. Ráadásul olcsón kitermelhető, jelentős szénkészletei is erősítik alkupozícióját, így a jövőre esedékes ártárgyalások még meg is akadályozhatják a projektet. A Gazprom elnöke, már jelezte, hogy Kínával szemben is a nemzetközi árképzést kívánja alkalmazni - azaz a kőolaj világpiaci ára határozná meg az értéket -, igaz, Alekszej Miller nyugati irányban a kőolaj árának tavalyi megfeleződésekor új, az olajtól függetlenített formulát szorgalmazott.
Az orosz kormányfő szerdán Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel tárgyalt, a keddi, Wen Jiabao (Ven Csia-pao) kínai kormányfővel folytatott találkozója után. Peking és Moszkva Putyin vizitjén 3,5 milliárd dollár értékben írtak alá szerződéseket, amelyek java kínaiak által Oroszországban megvalósítandó vasútfejlesztésről, gyárépítésről szólnak. Emellett megállapodás született az Atomsztroj által megvalósítandó kínai atomerőmű-fejlesztésről és egy észak-kínai olajfinomítóról a Rosznyefty részéről.
