Peking aggódik az éledező japán hadsereg miatt
Az önvédelmi erők a jövőben felléphetnének az ország szövetségesei védelmében, gyakorolhatnák a kollektív önvédelem jogát. Ezen kívül lehetőséget kapnának arra, hogy részt vehessenek nemzetközi békefenntartó műveletekben, többnemzetiségű külföldi katonai missziókban.
Történelmi okoknál fogva a Japán hadsereget érintő fejleményeket ázsiai szomszédai és a nemzetközi közösség szoros figyelemmel kísérik - állapította meg Hua a szóvivői közleményben. A törvényjavaslat alsóházi elfogadását Japán II. világháború utáni történelmének példátlan lépéseként értékelte, amely "nagy változásokhoz vezethet az ország katona- és biztonságpolitikájában". Hua szerint felmerül a kérdés, hogy Japán ezzel feladja-e védekező magatartását és a fejlődés eddigi békés útját?
A Hszinhua kínai hírügynökség idézi az Aszahi Simbun című japán napilap által végzett friss felmérés eredményét, miszerint a lakosság 56 százaléka ellenezte a törvényjavaslatot és csak a válaszadók 26 százaléka támogatta.
Szakértők szerint az Abe-kormány koalíciós pártjainak alsóházi többsége garancia arra, hogy még a felsőház elutasítása esetén is, az
idei törvényhozási időszakban, vagyis szeptember végéig törvényekké váljanak a javaslatok.
Ugyancsak csütörtöki jelentések szerint Abe Sindzó Pekingbe küldte egyik legközelebbi bizalmasát, aki megbeszéléseket folytat Jang Csie-cse államtanácsossal, a kínai külpolitika legfelsőbb szintű irányítójával.
Jacsi Sotaro, a japán Nemzetbiztonsági Tanács titkárságának vezetője sajtóértesülések szerint Abe tervezett kínai látogatásának időpontjáról tárgyal.
Jacsi háromnapos látogatása során állítólag arról is szót ejtenek majd vendéglátóival, hogy mi lesz a tartalma Abe augusztus idusán elhangzó nyilatkozatának Japán 70 évvel ezelőtti háborús vereségének, megadásának évfordulóján. Peking és Szöul némi bizonytalansággal várja, hogy a kormányfő milyen szavakat használva hajt fejet a háború áldozatai előtt, bocsánatot kér-e az egykori megszállók rémtettei miatt.
