Patthelyzet az ellenzéknél
Nem született ugyanis győztes hétfőre virradóra: mind a pártfőtitkár, Jean-Francois Copé, mind pedig Francois Fillon, az előző miniszterelnök az első helyen hozta ki magát a választás éjszakáján, ráadásul csalással is megvádolták a másik tábort. Alain Juppé egykori kormányfő, Fillon külügyminisztere, e politikai tábor befolyásos politikusa, a párt első elnöke hétfőn azt jelentette be, hogy mindketten készek elfogadni a szavazatellenőrző bizottság döntését.
Most először nem kongresszus, hanem országszerte hatszáz irodában a nagyjából 300 ezres párttagság voksolhatott arról, hogy ki vezetheti az UMP-t (Unió egy Népi Mozgalomért), a jobboldal vezető erejét a következő években. Fillon kampánycsapata ragaszkodott a papíralapú szavazáshoz az elektronikussal szemben, éppen a visszaélésektől tartva.
– A tét nagyon komoly, az UMP léte forog kockán. Kérdés, hogy szakadás következik-e be, illetve tud-e a párt esélyes elnökjelöltet állítani a 2017-es elnökválasztásra – nyilatkozta lapunknak Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa még a végeredmény előtt. Emlékeztetett, hogy az idén tízéves párt az előző államfő, az UMP-t 2004 óta vezetett Nicolas Sarkozy idején az ő kiszolgálójává vált, nem volt önálló arculata. Most, a pártelnöki korteskedés idejére két irányvonal vált világossá a tömörülésen belül: az 58 éves Fillon vezette, centristább, szociálisabb szárny, illetve a nála tíz évvel fiatalabb Copé nevével fémjelzett markánsan jobboldali, a szavazókat a szélsőséges Nemzeti Fronttól (FN) elhódítani igyekvő vonal.
Mint Fejérdy rámutatott, az UMP egyik problémája, hogy amikor 2002-ben létrejött, éppen a Nemzeti Fronttal szemben hozták létre, ám a szélsőjobb szavazótábora időközben 18 százalékosra hízott. Az sem borítékolható persze, hogy 2017-ben a leendő pártelnök küzdhet meg az Elysée-palotáért, feltehetően Francois Hollande jelenlegi államfővel. Nem zárható ki például az egyelőre visszavonult Sarkozy visszatérése sem a nagypolitikába, és az UMP táborának csaknem kétharmada ezt jónak is tartaná. Sőt, a két pártelnökjelölt közül Copé fel is ajánlotta, hogy adott esetben átadja helyét a „nagyfőnöknek”.
Öt pontban foglalta össze kérdésünkre Fejérdy Gergely, milyen feladatok állnak az UMP leendő elnöke előtt. Először is kezelnie kell a párton belüli törésvonalat, másodsorban pedig fel kell készítenie az idei, elvesztett elnök- és nemzetgyűlési választások után a sebeit nyalogató jobbközépet a 2014-es helyhatósági, illetve európai parlamenti megmérettetésre. Harmadszor: újra kell pozicionálnia az UMP-t a balközép kormányerők és a FN között – úgy, hogy közben a jobbközépen is akad konkurencia, legújabban a Jean-Louis Borloo alapította Demokraták és Függetlenek Uniója. Ezenkívül anyagi problémák is terhelik a pártot, végül pedig időszerű a túlságosan is központosított pártszerkezet reformja – mutatott rá a szakértő.
