Pattanásig feszült a hangulat az elnök pere előtt

Hétfőn Kairóban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött el a hadsereg által a hatalomból puccsal eltávolított államfő, Mohamed Murszi pere. Az emberek félnek kimenni az utcákra.

Ha bűnösnek találják, akár halálra is ítélhetik Egyiptom első szabadon választott elnökét – Mohamed Murszi és a mögötte álló konzervatív iszlamista szervezet, a Muzulmán Testvériség 14 másik tagja Kairóban hétfőn jelent meg először a törvény előtt. A per első napja a rendkívüli biztonsági intézkedések jegyében telik, Murszit hétfő reggel helikopteren, vádlott-társait páncélozott járművekben vitték be a meghallgatásnak helyszínt adó rendőrakadémiára. Amióta július 3-án puccsal eltávolították a hatalomból, az elnök most először jelenik meg a nyilvánosság előtt. Azzal vádolják, hogy egy tavaly decemberi demonstráció alatt az elnöki palotánál a tüntetők elleni erőszakra utasította a rendvédelmi szerveket. A biztonsági erők állítólag megtagadták a parancsot, mire Murszi a Muzulmán Testvériség híveinek szólt, hogy lépjenek fel az ellene kivonult tüntetők ellen. Az ezt követő zavargásokban hét ember halt meg, és több százan megsérültek.

A megbuktatott Mohamed Murszi képe a földön a szemét között, azután, hogy a hadsereg felsuámolta az elnök híveinek az ülődemonstrációját a Rabaa al-Adavíja-mecset előtt
A megdöntött Mohamed Murszi képe a földön, a szemét között, a katonák által kiürített téren a Rabaa al-Adawiya-mecsetnél

Murszit a puccs óta ismeretlen helyen őrzi a hadsereg, a többi vádlott viszont börtönben van, a Muzulmán Testvériség mintegy kétezer tagjával együtt. A szervezetet szeptemberben betiltották és teljes vagyonelkobzásra ítélték, amivel ugyanabba a helyzetbe került, amilyenben a volt diktátor, a tavalyelőtti forradalomban megbuktatott Hoszni Mubarak alatt volt.

Egyiptomot mélyen megosztja a konfliktus a Muzulmán Testvériség, illetve a hadsereg és a hadsereg által a hatalomba ültetett átmeneti kormány között. Maga a per csak dél körül kezdődik, de Kairóban már a pattanásig feszült a hangulat. A rendőrakadémia körül a biztonsági erők több száz tagja vigyáz a nyugalomra, a levegőben helikopterek cirkálnak. A hatóságok az utolsó előtti pillanatban, vasárnap még helyszínt is változtattak, a főváros egyik börtönéből, a Torából a rendőrakadémiára vitték a pert, elkerülendő, hogy a hívei közben odakint tüntethessenek. Az épülethez vezető utat a biztonságiak hermetikusan lezárták, csak hivatalos személyeket és akkreditált újságírókat engednek be. Itt tartják egyébként Mubarak perét is. Neki a forradalom alatti tömegbe lövetések miatt kell felelnie a törvény előtt.

Bár ezt a mérnöki végzettsége önmagában nem indokolná, Murszi valószínűleg maga fogja ellátni a védelmét, elsőként az elmúlt években törvény elé állított politikusok közül. Ahogy az AP írja, Murszi arra hivatkozva kéri majd a vádak ejtését, hogy őt puccsal távolították el a hatalomból, és még most is Egyiptom legitim elnöke – ez utóbbi pedig jól csengő szólam a hívei fülében, akik július 3. óta is újra és újra véres tüntetéseken követelik a visszatérését. A négy hónap alatt, amelyet őrizetbe töltött, Murszit többször is kihallgatták, de ügyvéddel egyszer sem találkozhatott, a családjával is csak kétszer hagyták telefonon beszélni az államfőt. Murszihoz a puccs óta két külföldi delegáció mehetett el: az elsőt Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője vezette, a második alkalommal pedig két tekintélyes amerikai republikánus szenátor, a volt elnökjelölt John McCain és Lindsey Graham látogatott el hozzá.

Murszi nem működik együtt a hatóságokkal, a családja pedig nem lesz ott a tárgyalóteremben. Erről a 62 éves politikus fia, Oszama azt mondta, nem akarják, hogy esetleges megaláztatásoknak legyenek kitéve. Vasárnap egyébként az Amnesty International közleményben szólította fel az egyiptomi hatóságokat igazságos eljárásra, hogy az elnök kétségbe vonhassa az ellene felhozott bizonyítékokat.

Helyszíni jelentések szerint a kairói utcákon ma látványosan kevés az ember és a kocsi bármely más hétköznaphoz képest. Ennek egyszerűen az az oka, hogy tizennyolcmilliós nagyvárosban sokan inkább otthon maradtak, annyira félnek az erőszaktól.

Murszit a hadsereg nem sokkal a beiktatásának az első évfordulója után buktatta meg, amikor nap nap után több százezer ember vonult ki tüntetni ellene az utcákra az áruhiány és a politikai párbeszéd-képtelenség miatt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.