Az erről folyó egyeztetés a török diplomácia vezetője szerint végső szakaszába érkezett. - Tudjuk, mely országok rendelkeznek ilyen képességekkel, és ezekkel az országokkal sikerült megállapodnunk - tudatta Davutoglu.

A rakétaelhárító rendszert előállító Egyesült Államokon kívül a NATO tagállamai közül Németország és Hollandia rendelkezik olyan kapacitásokkal, amelyeket Törökország rendelkezésére bocsáthat, Németország pedig jelezte: szolidaritási alapon megfontolja Ankara kérését.

A török külügyminiszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, megelőző intézkedésnek tekintik a Patriot-rendszer telepítését, amely elsősorban védelmi célokat szolgál. Törökország és Szíria szárazföldi határa mintegy 900 kilométer hosszú, az utóbbi hónapokban pedig a határ szíriai oldaláról többször lőttek át a török oldalra.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár korábban már igyekezett világossá tenni, hogy bármilyen rakétatelepítés csakis védelmi célokat szolgálhat, nem pedig egy repüléstilalmi övezet létrehozását Szíria fölött. A Bassár el-Aszad ellen harcoló ellenzéki csoportok többször kérték a nemzetközi közösséget, hogy Líbiához hasonlóan Szíria fölött is hozzanak létre repüléstilalmi övezetet, amely megvédené őket a szíriai légierő támadásaitól. Líbiában erre a polgári lakosság védelme érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása adott lehetőséget, Szíriával kapcsolatban az ENSZ BT viszont nem hozott ilyen határozatot.