Szerbiai kárpótlás: a sorkatonaság még nem bűn
– Ha nem, úgy az Alkotmánybíróságnak múlt héten benyújtott beadványunkban bízhatunk, ám annak elbírálása hónapokat vesz igénybe – mondta lapunknak Varga László. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) elnökségi tagja szerint „Belgrádban megértették a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos magyar kifogások komolyságát” – Budapest jelezte: a törvény miatt kész megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszának megadását – ezért van esély a kompromisszumra. Hétfő este Borisz Tadics államfővel találkozott Pásztor István, a VMSZ elnöke. - A tárgyalások alapján biztató irányban indultunk el - mondta Varga László.
Ugyanakkor a törvény elfogadásának parlamenti vitáját látva a képviselő úgy véli: valóban erős a meggyőződés sok honatyában, hogy a magyar nemzet bűnös és fasiszta. Bár Magyarország valóban nem lehet büszke II. világháborús szerepére, Varga elmondta: a kollektív büntetést ez nem indokolja. A szeptember végén elfogadott törvény szerint nem jogosultak kárpótlásra a megszálló erők tagjai , illetve azok leszármazottai.
A VMSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a megfogalmazás nem veszi figyelembe a kényszersorozás tényét. – Minden év októberében a 21 év felettiek megkapták a behívót – jellemezte az 1941-ben Magyarországhoz visszacsatolt Bácska helyzetét a politikus. (A sok szerbből fegyvertelen munkaszolgálatos lett, de a törvény elvileg őket is érinti.) – Önmagában az, hogy valaki eleget tett a behívó parancsnak, még nem lehet bűn – mondta Varga. Szerinte a kitétel csak a háborús bűnökért felelősségre vont személyekre vonatkozhatna, azzal a megkötéssel, hogy élhessenek a rehabilitáció lehetőségével, és ha bizonyítják igazukat, úgy legyen joguk a kárpótlásra. – A bűnösök esetében elfogadható, hogy a leszármazottak sem igényelhetnek vissza semmit, ennek visszavonását nem is kértük – jegyezte meg Varga. A politikus kifogásolta, hogy a kizárást igazoló bizonyítás felelősségét Belgrád az igénylőkre hárítja: aláírathatnak egy papírt, hogy az illető büntetőjogi felelőssége mellett állítja, jogosult az igénylésre. A magyar kifogások súlyát azonban csökkenti, hogy Brüsszel nem tartja aggályosnak a törvény kizáró tételeit.