"A diszkrimináció a munkaügyi ellenőrök szemszögéből ott kezdődik, ha egy bolt a meghirdetett állást fiú vagy lány eladóra szűkítve írja ki. Mindez természetesen nem érvényes a „nagy teherbírású raktárost keresünk” esetén – meséli tapasztalatait neve elhallgatását kérő forrásunk, akinek most is minden hajszála a helyén, sminkje pedig tökéletes.

A középosztály – nem a luxus – márkái közé ereszkedve, azt tapasztalni:  fel sem vesznek olyat, akinek a külseje nem passzol a cég imidzséhez. Idővel a szépség persze „megkophat”, elhanyagolhatja magát a korábban magára sokat adó eladó. Forrásunk, nevezzük Gabinak, először ösztönzi az illetőt pozitív (vissza)változásra. Elmondása szerint legtöbbször sikerrel.

Magyarországon a középkategóriás ruházati cégek általában „induló munkaruhát biztosítanak” dolgozóiknak. – Elméletben – teszi hozzá Gabi. Van amikor féláron kell (!) megvásárolniuk munkaadójuk kínálatából a felsőt, a csőnadrágot, ha azokat nem tartalmazza az alapcsomag.

Gabi szerint természetes és elvárható, hogy a márka által hirdetett imidzset – ha az szexi és dögös –, akkor szexi és dögös eladók reprezentálják. Ez üzlet. Ösztönözni kell a potenciális vásárlókat, ötletet adni a stílushoz. Több mint üzenetértékkel bír, hogy egy fehérnemű boltban az eladókon hogyan áll, mennyire passzentos a rombusz-mintás harisnya. A szépségtényezőt a bolt elhelyezkedése is befolyásolja. A felkapottabb környéken lévő üzletekben még jobban odafigyelnek arra, kik állnak a pultok mögött.

Mindez nem jelenti azt, hogy az esőben, szélben, vagy hőségben is még kitartó frizura és a megahosszú szempilla biztosíték az állás megőrzésére. Mit sem ér az egész, ha a ruhaköltemények között egyedül bolyongó vevőnek senki sem mutatja meg: miben is lenne szexis és dögös.