Párttanácskozás Kínában: Menekülés a jólét ígéretével

Kína – egyes nagy megrázkódtatásokat nem számítva – a tervezhetőség országa. Politikai nyitásra nem, ám gazdasági liberalizációra számítani lehet az egybehangzó értekelések szerint a Kommunista Párt (KKP) 18. központi bizottságának harmadik plénumán.

A Pekingben, szombaton kezdődő és négynaposra tervezett fórumon a párt 376 vezetője vesz részt. Mégpedig fokozott biztonsági intézkedések mellett, különösen annak fényében, hogy nemrég ujguroknak tulajdonított, hivatalosan terroristatámadásnak nevezett merényletet követtek el a kínai főváros központi Tienanmen terén; ez halálos áldozatot is követelt.

Utcai árus Mao Ce-tung és más kínai vezetők képével díszített szuvenírt kínál Pekingben
A street vendor displays a souvenir with pictures of Chinese President Xi Jinping (L) and the late Chinese Chairman Mao Zedong to visitors at the Tiananmen Square in Beijing November 8, 2013. China's Communist Party gave an emphatic no to any political reform that may threaten its rule in a lengthy document published on Friday, the day before it starts a key meeting to set the economic agenda for the next decade. REUTERS/Kim Kyung-Hoon (CHINA - Tags: POLITICS)

– A hagyomány szerint a harmadik plénum napirendjén gazdasági kérdések szerepelnek; a leghíresebbek közé tartozik az 1978-as, amelyen Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) hirdetett nyitást vagy az 1993-as Csiang Cö-minnel (Jiang Zemin), amely végül is Kína a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásához vezetett – mondta lapunknak Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kína-tanszékének oktatója.

Kínai illetékesek a helyi médiában történelmi reformokat harangoztak be. Különös várakozás előzi meg, hogy mit mond majd Xi Jinping, az előre tervezett nemzedékváltás részeként egy éve hatalomra jutott pártfőtitkár-államfő, aki megnyitja a plénumot. – Úgy vélem, ez a plénum lesz az utolsó esély a Kínai Kommunista Párt megmentésére – véli Zhang Lifan elismert, de renegátnak tekintett Kína-kutató, akit a torontói The Globe & Mail idézett előzetesében. – A főbb döntéseket valószínűleg meghozták már, de az eredmények csak öt év múlva látszódhatnak majd. A nagyvállatok és a helyi hatalmasságok nagymesterei annak, hogyan szabotálják el a központi döntéseket – mondja Salát Gergely.

A kínai gazdaság alapproblémája, hogy a jelenlegi feltételrendszer mellett már nem bizonyult fenntarthatónak az a fejlődési ütem, amely az elmúlt három évtized során évi tízszázalékos GDP-bővülést eredményezett, és százmilliókat emelt ki a nyomorból a világ legnépesebb, 1,3 milliárd lakosú országában. Továbbá 1980 óta, a Teng Hsziao-ping-féle reformoktól elindulva kettőről 15 százalékra növelte a globális gazdaságban való részvételét a Fitch hitelminősítő adatai szerint. A kommunista felső vezetés gazdasági nyitással, a belső kereslet élénkítésével menekülhet előre, azaz abba az irányba, hogy minél hosszabban hátráltassa a politikai nyitás kényszerét.

– A kínai vezetésnek valószínűleg stratégiai célja, hogy miként lehet egy Szingapúrt vagy akár Hongkongot létrehozni 1,3 milliárdos nagyításban. Olyasmit, amit nagyon modern, versenyképes gazdaság jellemez, másfelől viszont egypárti politikai ellenőrzés – állítja Randall Schriver, a Project 2049 Intézet elnök-vezérigazgatója, akit a Szabad Ázsia Rádió (Radio Free Asia) idézett.  – A Nyugat a saját logikáját követve harminc éve vár rá, hogy ez a kettő együtt jár, azaz bebizonyosodik, a  kapitalizmus nem működhet pártállami körülmények között. Ám Kína eddig legalábbis nem igazolta az elméletet. Valóban vannak rá kelet-ázsiai példák, így Tajvané vagy Dél-Koreáé, ahol a középosztályosodás kikényszerítette a demokratizálódást, de Szingapúrra ez már nem igaz – hangoztatta Salát.

Olyan gazdasági reformokról van szó, mint például a termőföldek eladhatósága. Mintegy 200 millió belföldi migráns szembesült például azzal a problémával, hogy termelőeszközeik nem forgalomképesek. Hiába művelnek parasztok százmilliói kis parcellákat, amennyiben hátra akarják hagyni ezeket, kiderül, hogy nem áll a tulajdonukban. Ugyanezeket az embereket érinti részben a röghöz kötés úgynevezett hukou rendszere is: a falusi ember hiába megy a városba, nem lesznek a városiakhoz hasonló jogai, gyerekét sem iskoláztathatja ott. Szó van ezen kívül a pénzügyi rendszer liberalizációjáról is, hogy ne az állam határozza meg mesterségesen a kamatlábat vagy a jüan átválthatóságát.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.