Székházostrom Londonban
Szemmel láthatóan a londoni rendőrfőkapitányságot, a Metropolitan Police-t lepte meg leginkább, milyen agresszíven lépnek fel a tüntetők azon a megmozduláson, amelyet az Országos Diákszövetség (National Union of Students) az egyetemi tandíj tervezett, esetenként 300 százalékos – évi 3000 fontról 9000 történő – emelése ellen hirdetett meg szerdára. A liberális-konzervatív kormány által elkerülhetetlennek nevezett lépést nemrégiben terjesztette elő az oktatási reform előkészítésével megbízott Lord Browne, a BP olajóriás magánéleti problémái miatt lemondásra kényszerült korábbi vezérigazgatója.
A westminsteri parlament köré szervezett felvonuláson mintegy harminc-, egyes források szerint ötvenezren vettek részt, diákok és oktatók olyan távoli tájakról is felkerekedtek Londonba, mint Skócia. A felvonulók a délutáni órákban a közeli Millbank irányába indultak el, ahol egymás közelében található az MI5, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a kormányzó Konzervatív Pártnak is helyet adó Millbank Tower toronyház. Az egyre durvuló, ellenséges hangulatban a fiatalok meg akarták szállni a székházat. A rendőrök jelenlét és a biztonságiak először még képesek volt kituszkolni a fiatalokat a tágas előcsarnokból, ám az elvadult indulatok közepette a tüntetők egy csoportja botokkal és székekkel beverte a földszinti üvegfalakat, köveket és palackokat hajítva a biztonságiak felé, és nem mellesleg megnyitva az utat a többi támadó előtt. A felkészületlen rendőrség soraiból is többen megsérültek, kilenc rendőr és felvonuló került kórházba. 1998 óta ez volt a legjelentősebb diákmegmozdulás a brit fővárosban
Nehezíti a randalírozók azonosítását, hogy sokan álarcot viseltek és összetörték a biztonsági kameráka, önfeledt gyújtogatásba merülve az épületen kívül is. Később Állig felfegyverzett rohamosztagok siettek a Millbank Towerben dolgozók és az ostromlott rendőrök megsegítésére, és az egészen a toronyház tetőteraszáig feljutott, onnan kezükbe akadó tárgyakat a mélybe dobáló rendbontók eltávolítására.
Az elmúlt ötven év legátfogóbb oktatási reformja szerint a diákoknak a jelenlegi 3000 helyett évi 6000 font (1,9 millió forint) tandíjat kell fizetniük, többnyire diákhitel formájában, de a legtekintélyesebb egyetemek, mint Oxford és Cambridge akár évi 9000 fontot is kérhetnek a hallgatóktól. A brit egyetemistákat különösen felháborítja, hogy David Cameron kormányfő szerdai kínai látogatása során a változást kedvezőnek nevezte a külföldi hallgatók szempontjából, akiknek költségei arányosan kevésbé emelkednek. A rövidesen a parlament elé kerülő javaslat nagy fejfájást okoz Nick Clegg miniszterelnök-helyettesnek és a kisebb koalíciós pártnak, a liberális demokratáknak, akik a május eleji választást megelőző kampány során felléptek a tandíjemelés terve ellen.
A londoni tüntetés részvevői nem pusztán „árulóknak” nevezték a Clegg pártját, de azzal fenyegetőztek, hogy a képviselők visszahívási lehetőségének törvénybe iktatása után megpróbálják kiakolbólítani a liberális honatyákat az egyetemi városokból, ahol a választópolgárok akár 15 százalékát is kiteszik a diákok és az oktatók. Erre valószínűleg nem lesz szükség: lelkiismeretére hallgatva az 57 liberális képviselő többsége várhatóan a tandíjemelés ellen voksol majd vagy tartózkodik a szavazásnál.
