A péntek éjféltől érvényben lévő kampánycsend a voksolás befejeződéséig tart. Ez idő alatt tilos választási agitációt folytatni, vagy közvélemény-kutatási adatokat közzétenni.

Az összesen 30 millió 768 ezer választópolgár a szejmbe pályázó 7035, illetve a szenátusi mandátumért vetélkedő 500 jelölt közül választhat. Minden lengyel állampolgár jogosult részt venni a választáson, aki betöltötte 18. életévét, és törvényes bírósági ítélet nem akadályozza választójogának gyakorlását. A képviselőjelöltek közül a legfiatalabb 21, a legidősebb pedig 83 éves.

A választók két ívet kapnak: a fehér színű a szejm, a sárga pedig a szenátus tagjainak választására szól. A rajtuk lévő listákon egy képviselőre szavaznak, ami a szejm esetében egyben az adott pártra adott szavazatot is jelent. A pártok számára érvényes választási küszöb 5 százalék. A szenátusi választásokon idén először egymandátumos választókerületek vannak, vagyis több jelölt közül az a pályázó nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta. A korábbi választásokon egy szenátusi választókerületnek több szenátora is lehetett.

Az országos választási  bizottság adatai szerint a szejmlistákon a jelöltek 43,54 százaléka nő, míg a szenátusi helyekre pályázók esetében ez csupán 14 százalék.

A módosított választási törvény értelmében idén először mód nyílik a levélben történő szavazásra is, ezzel a külföldön tartózkodó, illetve fogyatékkal élő állampolgárok élhetnek. A vakok számára Braille-írással készült külön szavazólapokat is nyomtattak. Ugyancsak idén először lehetővé válik a meghatalmazotton keresztül történő voksolás is, amely főként a fogyatékkal élő választók részvételének megkönnyítését szolgálja.

A külföldön élő állampolgárok a nagykövetségeken vagy konzulátusokon szavazhatnak. Az időeltolódásra való tekintettel az amerikai földrészen már szombaton megkezdődött a választás. Az országos választási bizottság adatai szerint idén mintegy 133 ezer külföldön tartózkodó lengyel regisztrálta magát a választásokra, mintegy egyharmaddal kevesebben, mint négy évvel ezelőtt.

A pártok széles körű mozgósítása, a pártvezetők és az államfő részvételre való felszólításai ellenére a felmérések szerint idén kevesebben mennek szavazni, mint négy éve. Közöttük is igen magas azok aránya, akik még nem döntötték el, hogy kire fogják adni a voksukat. A 2007-es előre hozott parlamenti választásokon a részvétel csaknem 54 százalékos volt, míg két évvel korábban csupán 40,5 százalékos.

Megfigyelők szerint idén 40-50 százalék között lehet a részvétel a lengyelországi parlamenti választásokon, amelyek rendszerint kisebb érdeklődésre tartanak számot a választópolgárok körében, mint az elnökválasztás, de nagyobbra, mint az önkormányzati választások.