A kormányzó kommunista párt vezetőjét 60 képviselő támogatta a 101 tagú moldovai parlamentben. Az ellenzéki pártok bojkottálták a  szavazást, és saját jelöltet sem állítottak a házelnöki tisztségre. A parlament elnökének megválasztásához 52 igen szavazatra volt  szükség.

Vlagyimir Voronin

A törvényhozásnak most új államfőt kell választania. Voronin az  alkotmány értelmében harmadszor nem indulhatott az államfői  tisztségért.

A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták ugyan megnyerték az áprilisi parlamenti választásokat, de a jelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek. Ha két  fordulóban sem sikerül megválasztani az államfőt, akkor új választásokat kell kiírni.

Az április 5-én tartott parlamenti választás eredményeinek  kihirdetése után az ellenzék felhívására tömegtüntetések kezdődtek a  4,1 millió lakosú volt szovjet tagköztársaságban. A tiltakozó megmozdulások április 7-én zavargásokba torkolltak, a tüntetők egy  időre megszállták és feldúlták a törvényhozás épületét, és az elnöki  hivatalt. Az utcai megmozdulásokban egy tiltakozó életét vesztette,  csaknem 200 tüntető és rendőr megsérült, és több mint 300 embert  őrizetbe vettek.

A zavargások után az alkotmánybíróság az államfő  kérésére elrendelte a szavazatok újraszámlálását, de a mandátumok  megoszlásán ez nem változtatott. Voronin elnök puccskísérletnek  nevezte a történteket, és a szomszédos Romániát vádolta meg a  zavargások szításával, amit Bukarest visszautasított. Moldova  kiutasította a román nagykövetet, vízumkényszert vezetett be a román  állampolgárokkal szemben, és megszigorította a közös határ őrizetét  is.

Április végén nem akkreditálta a Bukarest által kijelölt új  nagykövetet sem, miután Románia bejelentette: visszaszerezhetik  román állampolgárságukat mindazok a moldovaiak, akik korábban  rendelkeztek ezzel a státussal, de azt önhibájukon kívül  elvesztették. Esetükben az egyszerűsített állampolgársági törvényt  fogják alkalmazni. A feltételeknek körülbelül egymillió moldovai felel meg.