A líbiai felkelők egyik képviselője azt mondta kedden Luxembourgban újságíróknak, hogy Moammer el-Kadhafi fegyveresei eddig tízezer embert öltek meg a harcok során. A felkelők által Bengáziban létrehozott Átmeneti Nemzeti Tanács (CNT) külügyi felelőse, Ali al-Iszávi szerint a Kadhadi-erők által megsebesítettek száma 30 ezer - azon belül a súlyos sérülteké hétezer -, az eltűnteké 20 ezer.

A CNT küldöttsége előzőleg találkozott az uniós országok külügyminisztereivel és Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Al-Iszávi szerint Líbiában folytatódik a polgári lakosok elleni agresszió, ezért a nemzetközi közösség részéről a civilek megvédésére irányuló erőfeszítések fokozására van szükség.

Az EU-külügyminiszterek a nap folyamán jóváhagyták a Líbia elleni szankciók megszigorításáról szóló előterjesztést. Huszonhat olyan vállalatot vettek fel a listára, amelyeknek az unióban levő bankszámláit zárolják, és amelyekkel uniós országok cégei nem tarthatnak fenn üzleti kapcsolatot.

"De facto olaj- és gázembargót rendeltünk el" - mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter, "újabb döntő lépésnek" nevezve az intézkedést. Líbia a belharcok kirobbanása óta gyakorlatilag nem exportál gázt, illetve olajat az EU-ba, de a tilalmat most mondták ki hivatalosan.

A külügyminiszteri tanácskozáson Iránnal szemben is hoztak újabb szankciós intézkedést. Harminckét olyan személyt sújtottak vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással, akik felelősek az emberi jogok iráni megsértésért.

Az amerikai külügyminisztérium minap kiadott éves emberi jogi jelentése szerint tavaly 312 embert végeztek ki Iránban, és sok esetben a kivégzettek - bár a vád ellenük köztörvényes bűncselekmény, így például kábítószer-kereskedelem volt - valójában a rendszer ellenzői közé tartoztak.

Az uniós külügyminiszterek Elefántcsontparttal kapcsolatban úgy határoztak, hogy feloldják azt a 180 millió eurós támogatási keretet, amelyet korábban a belharcok miatt zároltak. Ashton üdvözölte, hogy a fekete-afrikai országban sikerült letartóztatni a választási vereségét el nem ismerő, posztjához erőszakkal is ragaszkodó Laurent Gbagbo volt elnököt.

Burmát illetően a miniszterek újabb egy évvel meghosszabbították a délkelet-ázsiai országgal szemben jelenleg érvényben levő szankciós intézkedéseket.

„Ez nem elég”

Élesen bírálta Alain Juppé francia külügyminiszter a NATO-t, amiért Moammer Kadhafi erői továbbra is nehézfegyverzettel harcolhatnak a felkelők ellen. A NATO akarta átvenni az irányítást, de amit csinál, az nem elég - jelentette ki a tárcavezető.

A hetek óta tartó légicsapások ellenére a líbiai hadsereg folyamatos nehéztüzérségi támadás alatt tudja tartani felkelők állásait, a front pedig újra tolódik vissza a líbiai átmeneti ellenzéki kormány központja, a keleti Bengázi felé. A felkelők kezén lévő egyedüli jelentős nyugati városnál, Miszrátánál hetek óta öldöklő küzdelem; a nemzetközi közvélemény itt humanitárius válságtól tart. (A NATO-nak) Teljesítenie kell vállalásait, ami azt jelenti, hogy megvédi a polgári lakosságot Kadhafi hadseregének nehéztüzérségétől - szögezte le ennek kapcsán Juppé.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei köztük a katonai beavatkozás szószólóiként Franciaország és Nagy-Britannia - március 19-én indították el a légitámadásokat Kadhafi hadserege ellen. az ENSZ BT 1973-as számú határozatának megfelelően. A NATO néhány héttel később vette át az irányítást a hadműveletek, illetve a repüléstilalmi zóna és a fegyverembargó betartása felett, de szinte azonnal blamálnia is sikerült magát. Nem tudtuk, hogy vannak tankjaik - nyilatkozta például az észak-atlanti szervezet vezérkara azután, hogy a NATO-gépek tévedésből a felkelőkre mértek csapást. A nyugati katonai szövetség köreiben vita folyik arról, hogy felfegyverezzék-e a felkelőket. Bár Párizs és London támogatja ezt az elképzelést, Washington nemigen hajlana erre, mondván, a felkelők szándékairól semmit nem tudni azon kívül, hogy elűznék az Líbiában 41 éve hatalmon lévő Kadhafit.

Hamis az az állítás, hogy csökkent a Líbiára mért katonai csapások száma azóta, hogy a NATO átvette az irányításukat - mondta egy NATO-tisztviselő válaszul Juppé vádjaira. A kérdés érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó illetékes szerint miután Moammer Kadhafi légelhárítását felszámolták, légierejét lerombolták, a fő feladat a földi célpontok, ezen belül a tankok és a tüzérség támadása anélkül, hogy a polgári lakosságnak kárt okoznának, vagy a felkelőket találnák el. „Óvatosaknak kell lennünk. Láttuk, mi történik, ha hiányzik a pontos információ egy változékony terepen, ahol különböző emberek hasonló járműveket használva mozognak a főutakon. Biztosnak kell lennünk abban, hogy miközben védeni akarjuk őket, nem ölünk meg civileket” - fűzte hozzá az illető.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás, amely lehetővé teszi az erő alkalmazását a repüléstilalmi zóna fenntartása és a líbiai civilek védelme érdekében, egyértelműen kizárja a szárazföldi megszállást és nem szólít fel Kadhafi kormányzatának megdöntésére. Sosem volt reális azt feltételezni, hogy egy légi művelet megoldja a líbiai problémát. ezért olyan rendkívül fontos, hogy amilyen hamar csak lehet, tűzszünet legyen és elinduljon a politikai folyamat - jelentette ki Carl Bildt svéd külügyminiszter.

A Kadhafi-erők elleni légicsapások terhének nagy részét Nagy-Britannia és Franciaország, Európa két fő katonai hatalma viseli azóta, hogy Barack Obama a második sorba rendelte vissza az amerikai erőket. Az amerikaiak felderítést végeznek, logisztikai támogatást nyújtanak, repülőgépek légi utántöltésével foglalkoznak, de nem bombáznak. Több európai ország korlátozta erői tevékenységi körét.

Olaszország közölte, hogy repülőgépei nem fognak tüzet nyitni, a hollandok részt vesznek ugyan a repüléstilalmi zóna fenntartásában, de nem bombáznak földi célpontokat, a nem NATO-tag Svédország repülőgépei pedig csak akkor nyithatnak tüzet önvédelemből, ha a repüléstilalmi zóna fenntartását szolgáló járőrözés közben támadás éri őket.

A NATO-tag Németország, Törökország és Lengyelország ellenezte a líbiai műveletet és nem vesz részt a légi hadviselésben.

Kadhafi lakott körzetekben helyezte el fegyverzetét, hogy civilek halálát okozó támadásokat provokáljon ki és megbontsa a koalíciót, megfossza az arab támogatástól - mutatott rá Tomas Valasek, a londoni székhelyű Európai Reformközpont munkatársa, hozzátéve, hogy bármilyen kísérlet, amely Kadhafit és környezetét veszi célba, hasonló kockázattal jár.

A Nyugatnak kétségkívül vannak különleges, a felkelőkkel együttműködő erői Líbiában annak ellenére, hogy ezt hivatalosan cáfolják, de a koalíció tehetne még többet is a felkelők felfegyverzése és kiképzése érdekében - állítja Valasek. " Tudom, hogy növeltük részvételünket, tárgyalunk a felkelőkkel és azok most már egy kicsit hatékonyabbak is, mint kezdetben, de nem vagyok biztos abban, hogy mindent megteszünk légierőnk és a felkelők földi erőinek összekapcsolása érdekében" - tette hozzá.

Foglyokat végzett ki a hadsereg

Bizonyítékok utalnak arra, hogy fogságba esett felkelőket végeztek ki a Kadhafi-rezsimhez hű erők az elmúlt napokban a kelet-líbiai Adzsdábija környékén - közölte ezzel párhuzamosan az Amnesty International. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint a csoport Kelet-Líbiában tartózkodó munkatársai a minap két ellenzéki harcos holttestét látták; a felkelőket tarkón lőtték, miután kezüket a hátuk mögött összekötözték.

Az AI szakértői nem sokkal később láttak egy további áldozatot is, akinek kezét és lábát is összekötözték, és ezután ölték meg. A szervezet közleménye szerint a körülmények arra vallanak, hogy e gyilkosságokat a Kadhafihoz hű erők követték el.

Új Szomália?

Líbia „új Szomáliává" válhat, ha nem sikerül elkerülni a polgárháborút - mondta hétfő éjjel ismertté vált közleményében Musza Kusza volt líbiai külügyminiszter, aki két hete menekült Nagy-Britanniába. Kusza, aki korábban hosszú ideig a líbiai titkosszolgálat vezetője is volt, a BBC-nek olvasta fel előre elkészített, néhány perces nyilatkozatát. Ebben elismerte, hogy több mint harminc évig állt "elkötelezetten" a Kadhafi-rezsim szolgálatában, és hitt abban, hogy amit tesz, azzal a líbiai népet is szolgálja. Közölte ugyanakkor, hogy ma már semmilyen kapcsolata nincs Kadhafi líbiai vezetővel és kormányával, és korábbi tisztségéről lemondott.

Musza Kusza - a Kadhafi-kormányzat eddigi legmagasabb beosztású tisztviselője, aki elmenekült az országból - először szólalt meg nyilvánosan komoly nemzetközi feltűnést keltő szökése óta, és így első ízben erősítette meg személyesen is, hogy hátat fordított a Kadhafi-rezsimnek. A BBC-nek arabul felolvasott nyilatkozatában kijelentette: felszólít mindenkit, aki érintett a líbiai konfliktusban, hogy kerüljék el a polgárháborút, mivel az súlyos vérontáshoz vezetne, és „Líbiából új Szomália válna”. Musza Kusza ezzel a központi hatalom nélküli kelet-afrikai országot évtizedek óta uraló kaotikus állapotokra utalt. Elutasítjuk Líbia felosztását (...) Líbia egysége alapvető fontosságú bármely megoldás, rendezés szempontjából - fogalmazott, nem fedte fel ugyanakkor, hogy a többes szám első személyt alkalmazva pontosan kinek a nevében beszél. Hozzátette azonban, hogy a megoldást csak a líbiaiak érhetik el, tárgyalások és demokratikus párbeszéd révén.

Musza Kusza nyilatkozatában mindazonáltal egyetlen utalás sem szerepelt arra, hogy Kadhafinak távoznia kell Líbia éléről. Gordon Corera, a BBC vezető biztonságpolitikai tudósítója, akinek Musza Kusza felolvasta nyilatkozatát, a BBC Nagy-Britanniában fogható hírtelevíziójában - BBC News - a nyilatkozat hétfő éjjeli első sugárzása után elmondta: benyomása szerint a líbiai politikus saját akaratából, saját szavaival üzent a líbiai népnek. Az a tény, hogy az angolul kiválóan beszélő Musza Kusza - hazája egykori londoni nagykövete - arabul beszélt, egyértelműen arra vall, hogy mondandóját közvetlenül a líbiai hallgatósághoz akarta eljuttatni - hangsúlyozta kommentárjában Corera. A BBC-tudósító nem fedte fel, hogy hol találkozott Musza Kuszával.

A líbiai politikus hollétét a brit hatóságok szigorúan őrzött titokként kezelik. Musza Kusza szökése után - arra az újságírói kérdésre, hogy a volt líbiai külügyminiszter hol tartózkodik - William Hague brit külügyminiszter egy sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy az Egyesült Királyságban, biztonságos helyen. Kusza kedden egyébként elutazhatott a katari Dohába, ahol a helyiek mellett líbiai politikusokkal  is találkozik.

A brit sajtó Musza Kusza nagy-britanniai dezertálásával hozza összefüggésbe, hogy a szökés tényének ismertté válása előtt alig néhány órával jelentette be a brit kormány öt diplomata kiutasítását Líbia londoni nagykövetségéről. A hivatalos indoklásban csak az állt, hogy biztonsági kockázatot jelentene, ha e személyek Nagy-Britanniában maradnának. Sajtótalálgatások szerint azonban a valós meggondolás az lehetett, hogy a Kadhafihoz hűnek tartott diplomaták elsősorban volt főnökükre - a brit hírszerzés eddigi legígéretesebb líbiai információforrására - jelenthettek volna veszélyt, ha a nyomára bukkannak.

Musza Kusza hétfő éjjel sugárzott nyilatkozatában közölte, hogy lemondásáért cserébe nem vár semmit, és bár tudja, hogy e döntésével problémákat okozhat saját magának, kész erre az áldozatra. A brit kormány már Musza Kusza nagy-britanniai érkezése után közölte, hogy a líbiai politikusnak nem ajánlottak fel semmilyen mentességet a brit vagy a nemzetközi igazságszolgáltatási elszámoltatás alól.

Az 1980-as évek végén Kusza a líbiai külső hírszerzés helyettes vezetője volt, és a nyugati kormányok ezt a líbiai szolgálatot teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért. Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.