Bernard Kouchner az Europe 1 rádiónak kedden reggel nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a tanácskozás inkább „a siker kezdetét hozta”, mivel – mint később kiderült, Csehország kivételével – csak az iráni elnök beszédéről vonultak ki az európai nagykövetek, magáról a konferenciáról nem. A külügyminiszter szerint a Durban II. olyan zárónyilatkozatot készül elfogadni, „amelyben minden benne van, amit a nyugati országok kívánnak, még akkor is, ha (a dokumentum) nem tökéletes”.

Kouchner elmondta, hogy a zárónyilatkozatban szó lesz az antiszemitizmusról, az emberekkel szembeni különböző diszkriminációkról, a népirtásokról, de a véleménynyilvánítási szabadságról, a holokauszt emlékezetéről, a nők, a fogyatékkal élők, a HIV-fertőzöttek jogairól is. A francia diplomácia vezetője elismerte, hogy a homoszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetéseket „nem tudták belefoglalni” a dokumentumba, de, mint mondta, „legközelebb majd erre is sorra kerül”.

Arra a kérdésre, hogy Franciaország miért nem bojkottálta a konferenciát, ahogyan azt az Egyesült Államok, több más nyugati állam és Izrael tette, Kouchner azt felelte, hogy „könnyű megoldás az üres szék, elmenni, és onnan kiabálni”. Egyúttal megerősítette: Ahmadinezsád nemzetközi felháborodást okozó beszéde elfogadhatatlan az „esztelen antiszemitizmusa miatt”. Bár az iráni elnök kirohanását előreláthatónak nevezte, Kouchner emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-nek 192 tagállama van, és „nem lehet nekik megtiltani, hogy beszéljenek”.

Véglegesen csak a Cseh Köztársaság vonult ki a genfi konferenciájáról az eredetileg részt vevő 22 EU-tagállam közül, ami szimbolikus gesztusnak számít, hiszen Csehország jelenleg az EU elnöki tisztét tölti be. Prága kedden közleményben ítélte el Mahmúd Ahmadinezsád hétfői beszédét, amelyben rasszista rezsimnek  minősítette Izraelt. Az iráni államfő beszéde alatt az unió  valamennyi tagországának képviselői elhagyták az üléstermet.

A 27 EU-tagállam közül Olaszország, Lengyelország, Németország  és Hollandia eleve lemondta a részvételt, tartva az iráni antiszemita kirohanásoktól. A cseh soros elnökség úgy vélekedett, hogy a maradás mellett  döntő európai országoknak „nincsen alapvető problémájuk” a  konferenciának a diszkriminációk és a rasszizmus elleni küzdelemről  tervezett záródokumentumával, és készek azt elfogadni. Erre  várhatóan pénteken kerül sor. „Mindazonáltal azt kérjük, hogy a  konferenciát a kölcsönös tisztelet és méltóság szellemében tartsák meg” – áll a kommünikében.