Pénzért integrálná Bukarest a romákat
Több mint százötven Romániából érkezett roma várakozott csütörtök reggel a párizsi Roissy repülőtéren arra, hogy hazainduljon. A bírálatok özöne ellenére a francia hatóságok közölték, hogy felgyorsítják a romák hazatelepítését.
Erős rendőrségi kíséret mellett két autóbusznyi roma férfi, nő és gyerek érkezett reggel a repülőtérre - jelentette egy tudósító a helyszínről. A romáknak utasfelvételre kellett jelentkezniük a Blue Air légitársaság Bukarestbe tartó egyik járatára.
Eric Besson bevándorlásügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy másnap két gép indul romákkal Romániába, az egyik Párizsból 158 fővel, a másik Lyonból 125 emberrel. Elmondta, hogy az év eleje óta több mint nyolcezer román és bolgár cigányt költöztettek haza Franciaországból, tavaly egész évben pedig csaknem tízezret. Bejelentette azt is, hogy felgyorsítják a hazatelepítést.
Az ügyben tegnap tárgyalt Párizsban a francia kormánnyal való együttműködésről két román miniszter. Mihai Seitan, a román munkaügyi tárca vezetője csütörtöki bejelentése szerint Románia és Franciaország megállapodott abban, hogy a két ország több pénzt kér közösen az Európai Bizottságtól a romák társadalmi beilleszkedését szolgáló programokra. Szeptember első felében a román fővárosban folytatódnak a kétoldalú tárgyalások.
Cvetan Cvetanov bolgár külügyminiszter kedden telefonon beszélt Pierre Lellouche-sal, Franciaország Európa-ügyi államtitkárával. Cvetanov a bolgár kormány megértéséről biztosította Párizst. Kiemelte, hogy minden bolgár állampolgár köteles tiszteletben tartani a fogadó ország törvényeit és az európai követelményeket.
Franciaország jelezte: ha Bukarest nem szorítja gátak közé a romák kivándorlását, akár az is szóba jöhet, hogy Párizs megakadályozza Románia belépését a schengeni övezetbe. A 2007 óta EU-tag Románia és Bulgária várhatóan 2011-ben csatlakozik a schengeni övezethez, amely lehetővé teszi majd állampolgáraik számára a tagállamok közötti teljes mozgásszabadságot.
Bírál a nemzetközi sajtó
Egy válság - amelyet nem akar nevén nevezni, de egyre inkább takarékosságra szorítja - arra kényszeríti őt (Sarkozyt) (...), hogy a régi recepthez, a teátrális biztonságpolitikához nyúljon. Ennek részét képezi egy közösség megbélyegzése, offenzíva az érvényes tartózkodási engedély nélküli romák ellen, valamint a fenyegetés, hogy megbüntetik vagy megfosztják állampolgárságuktól a bűncselekményeket elkövetők szüleit írja a romák kitoloncolásárüól szóló kommentárjában a Libération . A baloldali napilap szerint Sarkozy azt reméli, hogy populizmusával sikerül a választókat mozgósítania és ismét rátalálhat a jobboldali tábor kemény magjára.
A konzervatív norvég Aftenposten szerint nincs még egy népcsoport Európában, amely annyi üldözésnek és zaklatásnak van kitéve, mint a romák. A legnagyobb és legátfogóbb támadásoknak ma Franciaországban, Olaszországban, Romániában és Magyarországon lehetünk tanúi. A romák elűzése Franciaországból egész Európára szégyent terít. (...) A nyáron a norvég rendőrség is hajtóvadászatot indított a külföldi romák ellen. (...) A vadkempingezőket bűnözőknek kiáltják ki. (...) A rendőrség, politikusok és a média figyelme mindenekelőtt ezeknek az embereknek az etnikai hovatartozására irányul, és nem az esetleges törvénysértésekre. (...) A romák sorsa egy előrejelzett katasztrófa, amely rohamosan tragédiába torkollik – véli a cikk szerzője.
Ha Párizs főként olyan államok képviselőit hívja meg, amelyek keményen lépnek fel a romákkal szemben, az nem hat nagyon hitelesnek. Nem a migrációról, hanem a román és bolgár romák kiutasításának nemzetközi legitimálásáról van inkább szó. De ebben nincs semmi újdonság. (...) Sokkal feltűnőbb azonban, hogy a vendéglistán nem szerepel az Európai Bizottság képviselője. Az üzenet világos: mi döntjük el, miképpen járunk el a másik EU tagország bevándorlóival. Amit Brüsszel mond, az nem számít – írja a bécsi Die Presse arról, hogy szeptember 6-ra Párizsba hívták néhány EU-tagállam illetékes miniszterét, hogy az illegális bevándorlásról és a menedékkérőkről tárgyaljanak. Ugyanehhez a témához a balliberális bolgár Sega azt a megjegyzést fűzi, hogy Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy minket (bolgárokat és románokat) a Schengen-övezetbe lépve megszűrjenek, és csak kifényezett cipőben engednek be. Romákat és másokat, akiknek nincs európai átlagjövedelmük, még a hazájukban meg kell állítani, hogy ne piszkolják be Európa területét. A lap szerint a párizsi találkozó résztvevői Franciaország köré egészségügyi kordont készülnek vonni, amely szavatolná, hogy az „önkéntes alapon hazavezetett” romák ne térhessenek vissza francia földre.
Egyre kritikusabban tekintenek a kormány romapolitikájára a franciák is: csak 48 százalékuk támogatja a romák Romániába való tömeges hazaszállítását. A Le Parisien csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek 42 százaléka viszont ellenzi azt. Augusztus elején a Le Figaro felmérésében még óriási többség támogatta a kormány politikáját, az illegális romatelepek bezárását például 79 százalék helyeselte. A toloncolásról akkor nem kérdezték véleményüket. A visszatelepülést önként vállaló felnőttek 300, a gyerekek 100 eurót kapnak. Idén eddig 8313 romát küldtek vissza Franciaországból Romániába és Bulgáriába, tavaly 9875 személyt tettek repülőre.