Parabolán jön a gyűlölet
Be kell tiltani a muzulmán negyedekben, a gettónak nevezett lakótelepeken a parabola-antennákat, mert azokon a „gyűlöletet szító” al-Dzsazíra arab televíziót nézik. A Dániában letelepedési engedélyért folyamodókkal megnézetett országimázs-filmbe pedig meztelen női mellek kellenek, hogy a bigottan vallásos kérelmezők már ekkor elijedjenek. Ez csak néhány az idegenellenes Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) legutóbbi ötletei közül.
A bevándorlók számának növekedése miatt szinte minden nyugat-európai országban éleződnek a társadalmi feszültségek, ami szélsőséges, idegenellenes pártok előretöréséhez vezetett. Míg sok helyen a fősodorhoz tartozó pártok igyekeznek távolságot tartani, a DF immár kilenc éve kívülről támogatja a dán konzervatív–liberális kormányt. A parlamenti szavazatokért cserébe minden alkalommal engedményeket kaptak.
A legfontosabb ezek közül a bevándorlási szabályok szigorítása. Az Európai Unión belül már 2001-ben, az első törvénymódosításkor a kontinens egyik legszigorúbb szabályozásaként emlegették az új dán rendelkezést. Ennek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy családegyesítést csak akkor lehet kérni, ha a férj és feleség is elmúltak 24 évesek. (A szigorítás a családegyesítések számának 70 százalékos csökkenését eredményezte.)
Ezt egészítette ki nemrég a pontrendszer bevezetése: a 24 éven aluli menyasszonynak vagy vőlegénynek 120, az ennél idősebbeknek 60 pontot kell szerezniük. Egy „egyszerű” doktori fokozat például 80 pontot ér, a felsőfokú dán nyelvtudás 50 pont, de már azért is 20 pont jár, ha valaki nem gettóban lakik. – A DF otrombán ultranacionalista és ellenséges a külföldiekkel szemben. Első- és másodrendű állampolgárokra osztja őket – reagált a módosításra Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője.
– A DF sikerének egyik titka, hogy amikor 1995-ben kiváltak a Progresszív Pártból, egyetlen politikai erő sem beszélt a bevándorlás problémáiról, rasszizmusnak érezték. Pedig a lakosságot ez érdekelte – mondta lapunknak telefonon Hans Mortensen politikai kommentátor. Dánia lakosságának 9,5 százaléka bevándorló hátterű. A muzulmán vallásúak arány 4 százalék. Egyre több gondot okoznak a gettók, amelyek saját törvényeik szerint működnek.
A DF támogatottsága létrejötte óta folyamatosan nő, a 2007-es parlamenti választásokon 13,8 százalékot kaptak, ezzel a harmadik legnagyobb párttá léptek elő. Mortensen szerint felemelkedésük másik kulcsa az, hogy az „anyapárttal” ellenkezőleg ők a dán jóléti állam hívei lettek; elsősorban az idősek juttatásainak emelését támogatják.
– Új törésvonalak mentén oszlik meg a dán lakosság a 2005-ös választások óta. A korábbi szociáldemokrata szavazók, a munkások és a nyugdíjasok immár a DF-et támogatják – mondta a Népszabdaságnak telefonon Erik Meier Carlsen. A pártról annak „születésétől fogva” tudósító újságíró és tekintélyes elemző szerint ez történelmi változás volt.
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy a DF sikerének jelentős részét vezetőjének, Pia Kjaersgaardnak köszönheti. Az egykori ápolónő kemény kézzel tartja össze a pártot és példás fegyelmet tart. Kibeszélni tilos, aki megteszi, az gyorsan az ajtón kívül találhatja magát. – Kjaersgaard remekül ért a nép nyelvén. Korábban a politikusok csak elvont elméletekről, gazdasági folyamatokról beszéltek, az átlagemberek nehezen értették. Ő egy átlagos nő, a többi képviselővel ellentétben nem tudós. Sokan úgy érzik, a DF elnöknője az egyetlen valódi képviselőjük a parlamentben – magyarázta Carlsen.
Amikor a szociáldemokrata párt több évtizedes dominanciája után 2001-ben győzött a liberális-konzervatív koalíció, a miniszterelnök-jelölt, Anders Fogh Rasmussen (ma NATO-főtitkár) tisztában volt vele: csak a DF támogatásával lesz képes kormányozni. – A Dán Néppárt és Rasmussen jól megértették egymást. A kormányfő tudta, hogyan kezelje őket, hogy teret kell nekik adni, hogy beszélhessenek az iszlámról és a bevándorlásról. A 2006-os karikatúra-botrány kérdésében teljesen egyetértettek – közölte Mortensen, akinek könyve Rasmussen útjáról a hatalomba 2008-ban jelent meg.
A DF Lars Lokke Rasmussen 2009-ben hatalomra került kormányát is támogatja. Carlsen szerint azonban a bevándorlási szabályok szigorítása akkor is megtörtént volna, ha nincs a DF, azaz igazán fontos engedményeket nem kaptak a szavazatokért. – Akkor már a társadalom nagy része a szigorítás mellett volt. A változásoknak inkább hűséges támogatói, mint kezdeményezői voltak – mondta az elemző. Szerinte a legnagyobb, DF-nek adott engedmény a nyugdíjasok és mozgáskorlátozottak támogatásának kibővítése volt. Ami a parabola-antennák betiltásához hasonló ötleteket illeti, azok alapvetően a szavazóbázis feltüzelésére szolgálnak, valószínűleg a DF sem gondolja komolyan.
