A Le Soir című francia nyelvű brüsszeli lap "meglepetéspápáról" írt. Megszólaltatta André Leonard mecheleni érseket, a belga katolikus egyház vezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy Ferenc pápa a latin-amerikai kontinens sodró lendületét hozhatja el a valamelyest "megfáradt, elnyűtt" Európa számára. Leonard kiemelte, hogy Latin-Amerikában sokkal több lelkesedést mutat a hitélet, az egyháznak nem kell akkora közönnyel megküzdenie, és a papok tevékeny részesei a társadalmi életnek. Reményének adott hangot, hogy Buenos Aires eddigi érsekének pápává választásával Latin-Amerika most jót hozhat az öreg kontinensnek, amely annak idején sokat tett az Újvilág evangelizációjáért.

Nyolc oldalt szentelt Jorge Mario Bergoglio pápává választásának a La Libre Belgiue francia nyelvű belga országos napilap. Az összeállítás szerint Ferenc mindig kerülte a fényűzést, nem az érseki palotában él, hanem egy egyszerű lakásban, metróval jár, munkatársait pedig arra kérte, ne kísérjék el Rómába, a repülőjegyek árát inkább adják rászorulóknak. "Képzeljék el a hallatlan kontrasztot a Szent Péter tér pompázatos nagyszerűsége és az argentin nyomornegyedek döngölt földpadlói és palatetői között, amelyek nyilván sokkal ismerősebbek a számára" - írja a lap, amely szerint Ferencnek valódi reformot kell végrehajtania a római Kúriában, szembe kell néznie a pedofilbotrányokkal, mert "míg Nyugaton terjed a zéró tolerancia elve, Délen korántsem tartunk még itt."

A vezető osztrák napilapok Ferenc pápa névválasztását programadásként értékelték. A Die Presse szerint Ferenc új korszak kezdetét jelzi az egyházban. A katolikus egyház bizonyos értelemben újra feltalálja magát a latin-amerikai pápa által - írta a lap. A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja, hogy az egyház jelzést akar adni a latin-amerikai bíboros megválasztásával. Latin-Amerika a világnak olyan része, ahol a katolicizmusnak még nagy súlya és nagy vonzereje van. A világnak ez a része a katolikus egyház egyik reménysége. Az új pápa előtt álló egyik kihívás az, hogy ezt a vonzóerőt az egész világegyházra át tudja-e vinni. A vád, miszerint közel állt az argentin katonai juntához, a Vatikánban is utoléri majd. Végül a lap hozzáfűzte azt is: az, hogy egy latin-amerikai kerül a világ második legnagyobb vallási közösségének az élére, azt is mutatja, hogy eltolódnak a súlypontok a világszínpadon.

A német sajtó a katolikus egyház megújulásának esélyeként értékelte Jorge Mario Bergoglio egyházfővé választását. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Minden lehetséges című kommentárja szerint XVI. Benedek lemondása forradalmi lépés volt, és azt jelezte, hogy az egyház megújulásának nemcsak alulról induló folyamatnak kell lennie, hanem felül is új erőkre van szükség. A Die Welt című konzervatív lap Lépés az új világba című kommentárja szerint a konklávé gyors döntése az egyház cselekvőképességét bizonyítja, az új pápa névválasztása pedig azt jelzi, hogy Ferenc nem a hagyományos hierarchiára, hanem a hívők népére kíván támaszkodni. A liberális Süddeutsche Zeitung A szegények pápája, szegény pápa című kommentárja szerint "egyre többen tekintenek Róma felé, mert az ottani képek idegenül szépek", de egyre kevesebb hívő követi Rómát, mert a Vatikán tanításai ellentmondanak az élettapasztalataiknak. A pápaválasztást követő emberek így inkább csak egy látványosság nézői, nem pedig egy vallási szertartás résztvevői. Ezért Ferenc pápa iránt az a nagy elvárás, hogy hagyja el a "szent bunkert" és építsen hidat az emberek felé.

Izrael is üdvözli a pápát

Simon Peresz izraeli államfő üdvözölte Jorge Mario Bergoglio bíboros pápává választását. Peresz Jeruzsálemben egy tizennégy tagú lengyel püspöki delegációt fogadott. A küldöttség előtt hangsúlyozta, hogy a Szentföldön mind a zsidók, mind a muzulmánok, mind pedig a keresztények szeretettel és megbecsüléssel fogadják az új pápát. Peresz kifejtette, hogy a Vatikán és a zsidó nép közti kapcsolatok a két vallás története során összefonódtak. - Bizonyos vagyok abban, hogy kapcsolataink tovább fejlődnek - tette hozzá.

Az izraeli média kiemelte, hogy az új pápa Buenos Aires érsekeként jó kapcsolatokat ápolt az argentin zsidó közösséggel. Az argentin érsek 1994-ben a Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi ház felrobbantása után szolidaritását fejezte ki a helyi zsidókkal, 2005-ben pedig az első közéleti személyiségként írta alá a merénylet ügyében igazságszolgáltatást követelő petíciót. 2010-ben meglátogatta az újjáépített központot, és tárgyalt ott a zsidó vezetőkkel. Az izraeli sajtó emlékeztet arra is, hogy Bergoglio érsek 2007-ben részt vett az egyik zsinagóga zsidó újévi ünnepségén, s ott felszólalva "bátyáimnak" nevezte a zsidókat. Előszót írt Sergio Bergman argentin rabbi könyvéhez, s abban "egyik tanítómnak" nevezte a rabbit. Tavaly novemberben egy rabbival közösen az 1938-as német kristályéjszakáról való megemlékezés házigazdája volt egy katedrálisban. Közös zsidó-katolikus jótékonysági programot is szervezett a Buenos Aires-i szegények javára a 2000-es évek elején. Hosszú évek óta szorosan együttműködött a Latin-amerikai Zsidó Kongresszussal is, és találkozókat tartott zsidó fiatalokkal.

Kína rugalmasságot vár

Peking reményét fejezte ki, hogy a Vatikán Ferenc pápa vezetésével rugalmas és pragmatikus hozzáállással igyekszik majd javítani Kína és a Szentszék közötti kapcsolaton - derült ki a kínai külügyi szóvivő csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján. Peking - csakúgy, mint XVI. Benedek lemondásakor - nem sietett kommentálni a vatikáni eseményeket, különös tekintettel arra, hogy Kína és a pápai állam között 1951 óta nincs diplomáciai kapcsolat. A viszonyt régóta megoldatlan kérdések terhelik. Hua Csun-jin szóvivő kifejezte országa őszinte szándékát arra, hogy rendezze viszonyát a Vatikánnal, de ennek feltételeként megerősítette azt is, a Vatikánnak meg kell szakítani diplomáciai kapcsolatát Tajvannal, s ígéretet kell tennie arra, hogy "a vallás ürügyén nem avatkozik be Kína belügyeibe".

Peking alapvetően nem enged beleszólást a lakosság körülbelül egy százalékát kitevő, több mint tízmillió főt számláló katolikus közösségének irányításába, püspökeinek kinevezésébe. Az országban az 1950-es évektől szentelnek fel katolikus püspököket pápai jóváhagyás nélkül. Ezek következményeként a Szentszék az érintetteket többnyire kiközösíti, noha volt már példa arra is, hogy a pápa jóváhagyott kinevezéseket.