A vatikáni Szent Péter téren elmondott Úrangyala imádságában "náci őrjöngésnek" nevezte a zsidók szisztematikus üldözését, amely elvezetett a holokauszthoz, és kérte a világot: őrködjön azon, hogy "ez a szörnyűség" soha ne ismétlődjön meg. Az egyházfő, aki 1927-ben született Németországban, kérte a világ lakosságát, hogy "minden szinten lépjen fel a antiszemitizmus és a diszkrimináció mindenféle formája ellen," s különösen fontosnak mondta a fiatalok megtanítását a kölcsönös tiszteletre". Kérte a téren megjelent több tízezer zarándokot, hogy imádkozzanak a pogrom áldozataiért, és csatlakozzanak hozzá "a zsidó világ melletti szolidaritásban".
    
Az egyházfő elítélte a kongói véres összecsapásokat és atrocitásokat. "Újabb aggasztó hírek érkeznek Észak-Kivu térségéből. A fegyveres összecsapások és a szisztematikus támadások további áldozatokat követelnek az ártatlan lakosság körében. Becslések szerint több mint egymillió lakos menekült el otthonából az országban" - mondta a pápa.

Mi történt az 1938. november 10-re virradó éjszakán?

 Mindaz ami leírható, kevés annak tükrözésére, ami valójában történt. Egy kortanú ezzel az egyetlen kétségbeesett mondattal összegezte mindazt, ami 1938. november 10-re virradó éjszaka Berlinben, Münchenben és Németország számos városában lezajlott.
    
A tanú így próbálta jellemezni azt a fékeveszett zsidóellenes erőszakot és rombolási dühöt, amely ezen az éjszakán szinte az egész országot elborította, s amely az úgynevezett kristályéjszakaként (Kristallnacht) - a zsidóellenes náci pogromként - vonult be a történelembe.
    
A kristályéjszaka valójában egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett, országos zsidóellenes erőszakhullám volt 1938 novemberében. A zsidók kiiktatása a német közéletből 1938 első tíz hónapjában főként jogi eszközökkel már megtörtént, a párizsi incidens azonban lehetőséget nyújtott az erőszakos fellépésre. Egy mindössze 17 éves, szülei Németországból való kitoloncolása ellen tiltakozó zsidó fiú, Herschel Grünspan megölte a párizsi német követség titkárát. Hitler és Goebbels ezt kihasználva adott parancsot a megtorlásra.
    
A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és romboltak le, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet is. Szinte egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörnyű pusztítást. A kristályéjszaka elnevezését a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban.
    
A terror, a pusztítás, a düh azonban nem elsősorban a zsinagógák és az üzletek, hanem maguk a zsidók ellen irányult. A feldühített, őrjöngő nemzetiszocialista tömeg közel száz zsidót lincselt meg, más adatok szerint az éjszakai erőszak következtében több mint 1000 zsidó vesztette életét szerte az országban. Harmincezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. Onnan csak azzal a feltétellel szabadulhattak, hogy kivándorolnak és vagyonukat hátrahagyják. Emigrálásuk engedélyezéséért kivándorlási illetéket kellett fizetniük, 1941 októberéig 300 ezren hagyták el így Németországot. Göring a pogrom után a károk helyreállítását is a zsidó érdekvédelmi szervezetekkel fizettette meg, a feldúlt üzletekért járó biztosítási összegeket a náci állam elkobozta.
    
A hírhedt kristályéjszaka a több mint 6 millió európai zsidó meggyilkolásához, illetve halálához vezető zsidóüldözés kezdetét jelentette.

(MTI/AFP)