A miniszter nem kertelt, és közölte, hogy hazája a 2007 és 2013 közötti időszakban e téren a legrosszabbul teljesített: a rendelkezésre álló 704 milliárd koronának (7700 milliárd forintnak) megfelelő összeg alig hetven százalékához jutott hozzá. Sok számlát továbbra sem fizettek ki a még zajló ellenőrzések miatt. Legalább tíz, de nem kizárt, hogy akár negyvenmilliárd koronányi brüsszeli forrásról már csaknem biztosan lemondhatnak Prágában.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Bizottság korrupciógyanúra, illetve felületes ellenőrzésekre hivatkozva tavaly nyáron leállította a vállalkozási és innovációs programmal kapcsolatos kifizetéseket; korábban ugyanerre a sorsra jutott a Közép-Csehország regionális projekt is.

Utóbbi egyik negatív hőse David Rath szocdem párti (CSSD) képviselő volt, aki az első nagyhalként akadt fenn a prágai rendőrség korrupcióellenes alakulatának hálóján. A honatya a Prágához közeli, kladnói kórház igazgatónőjének szobájából lépett ki, amikor a nyomozók feltartóztatták. Elkérték tőle a kezében tartott díszdobozt, amelyben a címke szerint minőségi borokat tartalmazó palackok lettek volna, de alkohol helyett hétmillió cseh koronát találtak. Másfél évet vizsgálati fogságban ült le, idén januártól – több bűntársához hasonlóan – szabadlábon védekezhet.

Rendőrök kísérik el a prágai parlamentből David Rath képviselőt David W. Cerny / Reuters

A sok ezer oldalas nyomozati anyag szerint Rath (akinek tavaly novemberig a börtönbe utalták képviselői járandóságát) a közép-csehországi megyei önkormányzat elnökeként, néhány társával együtt döntött többtucatnyi uniós pályázat nyertes cégeiről. Ezek szinte kivétel nélkül csúszópénzekkel kenyerezték le a politikust. A védőügyvédeknek az eljárással kapcsolatos számos kifogása miatt a perük még el sem kezdődött. Azóta a régiófejlesztési minisztérium felkérésére a Deloitte könyvvizsgáló cég világított át több tendert. Kiderítették, hogy a részmunkák elvégzését célzó harmincöt versenypályázat közül csupán egy (!) felelt meg a brüsszeli előírásoknak. Ugyanilyen végeredményre jutott a cseh Állami Számvevőszék széles körű ellenőrzése is, amely számos csalást, jogosulatlan kifizetéseket, részrehajló elbírálásokat tárt fel.

A brüsszeli illetékesek azt is kifogásolták, hogy a cseh régiófejlesztési tárca egészen az elmúlt év közepéig a Gazdasági Kamarára bízta az uniós pályázatok ellenőrzését, amivel valójában a kecskére bízták a káposztát. Ebben a testületben olyan cégek tömörülnek, amelyek közvetlenül érdekeltek minél több támogatás elnyerésében. Nem véletlen, hogy a brüsszeli ellenőrök szinte egymásnak adták a kilincset Prágában.

A hosszas tárgyalások és ellenőrzések eredményeként a prágai kabinet a napokban küldte el Brüsszelbe azt a stratégiai tervezetet, amely alapján Csehország az elkövetkező hét évben szeretné a rendelkezésre álló 594 milliárd koronát maradék nélkül lehívni. Ehhez az eddigi gyakorlathoz képest sokkal szakszerűbb és tisztességesebb pályázatokat mellékelnének, és szigorú ellenőrzést vezetnének be – bizonygatják. A legtöbb uniós forrást a regionális operációs programra, a közlekedési hálózat korszerűsítésére, a tudományos kutatásokra, környezetvédelmi beruházásokra, valamint a kis- és középvállalkozók támogatására fordítanák. Az Európai Bizottságnak három hónapja van a terv elbírálására, az alaposan módosított partneri egyezség jóváhagyására is.

Vera Jourová tárcavezető a prágai közrádiónak elmondta, hogy több mint fél évig készítették a dokumentumot, és heteken át egyeztettek brüsszeli illetékesekkel is. Ezért olyan döntést vár Brüsszelből, amely alapján Csehország végre lekerülhet a szégyenpadról, amelyen évek óta pironkodik.