Pakssal nincs nagy gond
Összesen 10-25 milliárd euró közötti fejlesztésre van szükség, hogy biztonságosabbakká váljanak az európai erőművek – derült ki a bizottság csütörtökön kiadott közleményéből, amely a stresszteszt eredményét foglalta össze.
A fukusimai katasztrófa nyomán az Európai Bizottság megvizsgálta az unióban (illetve Svájcban és Ukrajnában) található 145 atomreaktort. Azt vizsgálták, hogy különleges természeti események, földrengés, áradás, súlyos balesetek, vagy például egyes tagállamokban repülőgép becsapódása esetén mennyire felkészült az erőmű a katasztrófa elhárításra. (A jelentést kritika érte, amiért a terrortámadásra való készültséget nem vizsgálták mindenhol.)
A 145 vizsgált atomreaktor 37 százalékánál nem megfelelőek a földrengésvédelmi, 43 százalékuknál pedig az árvízvédelmi előírások. Aggasztó, hogy a reaktorok 83 százalékában nincs földrengés-előrejelző és -mérő műszer, vagy korszerűsítésre szorul. A reaktorok több mint felében pedig nem elkülönítve tárolják a súlyos balesetek elhárítására alkalmas felszerelést, tehát katasztrófa esetén védtelenné és elérhetetlenné válnak. Csaknem 40 százalékukban nincs vészhelyzeti tartalék-vezérlőterem, ahonnan az erőmű meghibásodás esetén irányítható.
A paksi atomerőművel kapcsolatban a jelentés javasolja a szellőzés és a hűtés biztonságosabbá tételét, és erős földrengés esetén a talajmozgások ellen tovább kellene erősíteni a létesítményt. A folyékony radioaktív hulladék kezelésére – súlyos baleset esetén – eljárás kidolgozását javasolják a magyarországi atomerőműnek. A vizsgálat méltatta azokat az intézkedéseket, melyek fokozták az ellenálló képességét földrengések esetén, s az erőmű a jelentés szerint megfelelően védett a Duna áradása, illetve gátszakadás esetén is.
A vizsgálatok során először az atomerőművek üzemeltetői végeztek önértékelést, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóság elemzett. Harmadik lépésben ezeket a jelentéseket nemzetközi szakértői csoportok is értékelték. A szakértők több atomerőművet személyesen is meglátogattak. A jelentés javaslatai alapján a tagállamoknak nemzeti akcióterveket kell készíteniük az év végéig, amelyeknek végrehajtásáról 2014 nyarán tesz jelentést a bizottság.
