Pakisztán ad menedéket az Afganisztánban harcoló táliboknak, és ők is irányítják őket – jelentette ki a BBC-nek Sher Mohammad Karimi tábornok, az afgán haderő főparancsnoka. Hozzátette: nagyon könnyen el lehetne érni a békét, ha ezt az Egyesült Államok és Pakisztán is akarná. Utóbbinak nyomást kellene gyakorolni a tálib vezetésre, és meggyőzni arról a szélsőségeseket, hogy mit kellene tenniük.

Pakisztán volt az egyik legbefolyásosabb támogatója a táliboknak 1994-től egészen 2001-ig, a rezsim bukásáig. Ekkor sok tálib vezető menekült az országba, ahol egyes csoportoktól állítólag a mai napig jelentős támogatást kapnak. Iszlámábád azonban tagadja, hogy ők irányítanák a szélsőségeseket, vagy hogy bármiféle befolyással rendelkeznének felettük.

Egy áprilisban kiszivárgott NATO-jelentés szerint Pakisztánnak tudomása volt arról, hogy a tálibok az ország határain belül húzták meg magukat. Tálib vezető személyek – mint például Nasiruddin Haqqani – a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) iszlámábádi bázisa mellett bujkáltak.

A tábornok nyilatkozata nem jött épp jókor. Az Egyesült Államok ugyanis pont azon van, hogy nyélbe üsse a béketárgyalásokat a tálibokkal – akik a múlt hónapban nyitották meg első irodájukat a katari Dohában -, miközben a NATO afganisztáni egységei (ISAF) folyamatosan vonulnak ki az országból. A béketárgyalások célja, hogy a tálibok szakítsák meg kapcsolataikat az al-Kaidával, vessenek véget az erőszaknak, és fogadják el az afgán alkotmányt, beleértve a nőket és kisebbségeket védő kitételeket is.

A dohai iroda megnyitása után Hamid Karzai afgán elnök felháborodva jegyezte meg, hogy a békefolyamatokat nem teljesen az afgánok vezetik, és kijelentette, hogy az afgán kormány képviselői emiatt nem is találkoznak majd a tálibokkal.

A szélsőségesek korábban az amerikaiak bábjának nevezték az afgán kormányt, és a külföldi csapatok kivonulását szabták feltételül ahhoz, hogy részt vegyenek a politikai berendezkedés kialakításában. Ugyan a NATO harci egységei 2014-ben végleg elhagyják az országot, az USA még állomásoztatna ott csapatokat.

Eközben 17-en haltak meg és többen megsérültek egy amerikai dróntámadásban a pakisztáni Észak-Wazirisztánban, amely közismerten a tálibok és az al-Kaida búvóhelye. A rakéták egy Miranshah melletti házat céloztak, amelyben a helyi források szerint feltehetően az Afganisztánban több támadásért is felelős Hakkani-hálózat harcosai bujkáltak. Ez volt a harmadik ilyen támadás azóta, hogy Nawaz Sharif elfoglalta a miniszterelnöki széket, és felszólította az USA-t, hogy vessenek véget a pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott támadásoknak. A kormány egy közleményben ítélte el az akciót, amely szerintük megsértette az ország szuverenitását és területi integritását.

Az utóbbi két hónapban a pakisztáni tálibok legalább két vezetője vesztette életét amerikai dróntámadásokban. 2004 és 2013 között 3460 embert – köztük 890 civilt - öltek meg a CIA támadásai, amelyek nagy részét az Obama-adminiszráció alatt hajtották végre.