Állítólag Mullah Turabi volt tálib igazságügy-miniszter és a titkosszolgálat két tisztje is a szabadon engedett foglyok között van, Mullah Abdul Ghani Baradar, a tálibok második legbefolyásosabb vezetője azonban nincs. Pedig afgán források szerint neki még mindig lenne ahhoz hatalma, hogy meggyőzze a tálibokat a békéről, írja a BBC. A döntés azonban így is egy nagyon fontos lépés, sokan ugyanis abban reménykednek, hogy ha a most elengedett tálibok hazatérnek, akkor meggyőzik afganisztáni társaikat, hogy vegyenek részt a béketárgyalásokban. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kerülnek a foglyok szabadlábra, és hogy melyek a megállapodás részletei.

Afganisztán egyébként már régóta szerette volna elérni, hogy Pakisztán engedje szabadon tálib foglyait, ugyanis abban bíztak, hogy a közvetlen tárgyalás a befolyásosabb tálibokkal majd eredményre vezet. Több elemző is úgy gondolja, hogy a tálibok és az afgán kormány közötti kiegyezés biztosítaná Afganisztán stabilitását a szövetséges csapatok 2014-es kivonulása után.

A pakisztáni tárgyalásokat a hetventagú Nagy Béketanács folytatta le, akik már régóta kampányolnak a foglyokért Iszlámábádban. A szervezetet két évvel ezelőtt hozta létre Hamid Karzai elnök, hogy felvegye a kapcsolatot a tálib lázadókkal. A feladatuk az lett volna, hogy érjék el a szélsőségesek parancsnokait, de eddig egy vezetőt sem sikerült maguk mellé állítaniuk. 2011 szeptemberében egy békeküldöttnek álcázott öngyilkos merénylő megölte a tanács elnökét, májusban pedig a tanács egyik prominens tagját gyilkolták meg a tálibok.