Nem csak arról van szó, hogy meghalt egy ember. Ez a békéért tett erőfeszítések halála is – kommentálta vasárnap Csaudri Niszar Ali Khan pakisztáni belügyminiszter, hogy az amerikaiak egy pénteki dróntámadásban likvidálták Hakimullah Mehszúdot, a pakisztáni tálibok vezérét. Mehszúd kocsijára az észak-vazirisztáni faluban, Dande Derpa Cselben lőtt ki két rakétát a pilóta nélküli repülőgép. A férfi felismerhetetlenné égett a támadás következtében, és ahogy Niszar jelezte, vele együtt most minden valószínűség szerint lehet temetni a párbeszédet is. Mehszúdot az amerikaiaknak ugyanis remek időzítéssel sikerült likvidálni, egy nappal azelőtt, hogy tárgyalások kezdődtek volna a pakisztáni kormány és a tálibok helyi ága, a Tehrik-i-Taliban Pakistan (TTP) között. Mehszúd meggyilkolása után az iszlámábádi küldöttség el sem utazott Pakisztán északi, törzsi vidékére tárgyalni a tálibokkal.

Mehszúd likvidálása miatt Iszlámábádban magyarázatra bekérették Richard Olson amerikai nagykövetet, Niszar pedig azt mondta, Pakisztán a kétoldalú együttműködést minden részletében a gyilkosság után kialakult helyzettől teszi függővé. Az Egyesült Államokat nem túlságosan érdekli az egész: a washingtoni külügyminisztérium egyik tisztségviselője a frappáns „belügy” kifejezéssel rázta le azokat az aggályokat, amelyek szerint Mehszúd likvidálása hiúsította meg a tálibokkal kötendő békét.

Mehszúd halálával nagy veszteség érte a TTP-t. A tálibok most azon gondolkodnak, ki lehetne a likvidált vezér utóda a különféle lázadó szervezetek laza hálózataként működő mozgalom élén. Az átmeneti vezér Aszmatullah Sahín Bittani, Mehszúd tanácsadói testületének a első embere, de a posztnak két nagy várományosa van: az egyik jelölt a keményvonalas Mullah Fazlullah, akinek az emberei tavaly fejbe lőtték a tinédzser nőjogi aktivistát, Malala Juszufzajt, a másik viszont állítólag Khan Szaid, aki állítólag hajlik arra, hogy elfogadja Iszlámábád kiegyezési ajánlatát.

Miközben Navaz Sarif miniszterelnök hétfőn ül le a tanácsadóival tárgyalni az Egyesült Államok felé teendő válaszlépésről, a volt krikettsztár, Imran Khan vezette Pakisztáni Mozgalom az Igazságért (PTI) megpendítette, hogy az ország szuverenitását sértő amerikai dróntámadások megtorlásául Iszlámábádnak el kellene vágnia az utánpótlástól az Afganisztánban szolgáló NATO-erőket. Erre korábban már volt példa: Pakisztán hónapokon át nem engedte át a kamionokat a Khyber-hágón, azután, hogy egy amerikai támadásban 24 pakisztáni katona vesztette életét. Ami Sarifot illeti, ő néhány hete járt az Egyesült Államokban. A pakisztáni kormányfőt a Fehér Ház egy 1,6 milliárd dolláros segéllyel fogadta; a pénz oroszlánrészét, 1,38 milliárdot Iszlámábád a hadsereg fejlesztésére költheti el.