Pakisztán 34 éves szép új arca a külvilágnak
Az indiai sajtó a múlt heti kétnapos hivatalos tárgyalások értékelésénél jóval többet foglalkozott Hina Rabbani Khar megjelenésével, konzervatívan elegáns és drága öltözékeivel. A Mail Today címlapfotóján a hölgy szerdai, az újdelhi repülőtéri érkezését örökítette meg a következő szöveggel: „A 34 éves külügyminiszter a szezon divatszínével teljesen egybevágva kékruha-együttesben jelent meg. A kiegészítőket igényesen válogatta meg: fejkendő, arca nagy részét eltakaró Roberto Cavalli-napszemüveg, a nagyméretű Hermés Birkin-táskája, klasszikus gyöngy nyaklánc és gyűrű az ujján, amelyek együtt ízlésessé és varázslatossá tették megjelenését”. (Azért egy kis csipkelődés sem hiányzott, miszerint a Birkin-táska legalább százezer dollárba kerülhetett.)
A Times of India szerint Hina Rabbani Khar egyszerre meghódította Újdelhit: nem kétséges „Pakisztán a legjobb arcát küldte”. A The Telegraph napilap pedig a külügyminiszteri találkozóról beszámolva állapította meg, hogy amíg a sajtó jelen lehetett, minden szem a pakisztáni külügyminiszterre irányult, aki ezúttal tiszta fehérben ült S. M. Krishna indiai külügyminiszter mellett, aki – 79 éves korára tekintettel – akár a nagyapja is lehetne.
Új arc az eddig ellenségnek számító Pakisztánból, új üzenettel. A kapcsolatokban új szakaszt kell nyitni a két ország népei között, amelyek három háborút is viseltek egymás ellen, kettőt közülük Kasmír miatt a brit gyarmatosítás 1947-ben történt megszűnte óta. Fenyegetett a negyedik is a 2008-as mumbai támadást követően, amikor India szerint a pakisztáni titkosszolgálatok által mozgatott fegyveresek 71 órás vérengzésben 166 embert öltek meg. Hina Rabbani Khar most Újdelhiben azt mondta: „Az indiaiak és pakisztániak új nemzedéke olyan viszonyt fog ápolni minden bizonnyal, amely gyökeresen eltérő lesz attól, amit az utóbbi két évtizedben tapasztalhattunk”.
De ki is ez a fiatal hölgy, aki nagy gyorsasággal katapultált az egyik legfontosabb miniszteri posztra a muzulmán országban, ahol a politika a férfiak kiváltságának számít. (A női egyenjogúság egyelőre távolba tűnik, jellemző, hogy a lányoknak csak 41 százaléka fejezi be az általános iskolát.) Kivételek persze akadtak korábban is, miként Benazír Bhutto, aki 35 éves korában lett Pakisztán történetének első női miniszterelnöke. Ám tegyük hozzá rögtön azt is, remélhetően Hina Rabbani Kharra más sors vár, hiszen Benazír Bhuttót, amikor visszatért önkéntes száműzetéséből, s elnökjelöltnek indult, 2007-ben megölte egy öngyilkos merénylő.
Pakisztán új női arca, Hina Rabbani Khar a Pandzsáb tartománybeli Multanban született 1977-ben, gazdag földbirtokos családban, apja pandzsábi politikus, nagybácsikája, Ghulam Mustafa Khar pedig a Pakisztáni Néppárt (PPP) egyik megalapítója, később Pandzsáb tartomány főkormányzója is volt. Erről a nagybácsiról, s ezzel a pakisztáni viszonyokról felidézhető, hogy hatodik felesége, Tehmina Durrani könyvet írt férjéről My Feudal Lord címmel, amely világsiker lett, ám Pakisztánban évekig tiltólistán szerepelt.
Hina Rabbani Khar viszont jó környezetben, halasfarm, lótenyésztés, cukornádföld közepette töltötte gyerekkorát. Azóta is farmerszerelésben jár lovagolni, ami ritkaságszámba megy egy muzulmán nő esetében. A lahore-i egyetem vállalati menedzsment szakán végzett 1999-ben, majd az Egyesült Államokban a University of Massachusetts hallgatója volt, s szerzett vendéglátásból mesterfokozatot. Hazatérte után végzettségének megfelelő irányban indult el, a gazdagok lahore-i lovaspóló klubjának területén nyitott éttermet Polo Lounge elnevezéssel. Ám apja biztatására a politikusi pályával is kacérkodni kezdett, gyors sikerrel: 2002-ben a Pakisztáni Muzulmán Liga (PML) színeiben beválasztották a nemzetgyűlés képviselői közé, sőt a gazdasági és statisztikai ügyek parlamenti titkára lett.
Miután hat évvel később a PML nem támogatta jelölését, átlépett a Pakisztáni Néppárthoz, s így lett újra törvényhozó.
Az üzletasszony-képviselő pakisztáni hölgyet 2008-ban besorolták a World Economic Forum fiatal globális vezetői közé, ami bizonyítja, hogy a külvilág igen hamar felfigyelt rá.
Juszaf Raza Gilani kormányában megkapta a gazdasági és statisztikai ügyek miniszteri posztját, s ebben a minőségében 2009 júniusában a nemzetgyűlés történetében első nőként terjesztette elő a költségvetést. Egy kormányátalakítás során gyakorlatilag 2011 februárjától külügyminiszter lett, ám először csak ideiglenes, majd ügyvezetői megbízatással, mígnem most július 19-től már teljes jogkörrel nevezték ki Pakisztán történetében a külügyek első női irányítójának. Aszif Ali Zardari elnök a fiatal hölgy példamutató szorgalmával indokolta, hogy a kormány tagja lett. S hozzátette, hogy a kinevezése egyben pozitív jel a külvilágnak is Pakisztán imázsáról, hogy a kormány „immár elkötelezett bevonni a nőket a nemzeti élet fő folyamába”. Kétségtelen, hogy a kétgyerekes anyuka – üzletember férjével –, különösen testreszabott farmerben, egészen más képet fest a muzulmán országról, mint ami általában elfogadott.
Az említett öt hónapban Kharnak egyébként alkalma volt már megvitatni a világ dolgait, így Afganisztán és a kétoldalú kapcsolatok ügyeit számos vendéggel, köztük Hillary Clinton amerikai és William Hague brit külügyminiszterrel, miként Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Az urdu nyelvű Nawa-e-Waqt napilap iszlámábádi
főszerkesztője szerint miden külföldi látogatóra a meglepetés erejével hatott Khar, hiszen senki sem számol azzal, hogy egy muzulmán ország külügyének vezetését egy fiatal hölgyre bízzák. „A Pakisztánról alkotott nemzetköz képnek nagy hasznára válhat, ám éppen ezért meg kell tenni az összes biztonsági intézkedést is a védelmére” – figyelmeztetett a szerkesztő. Nehogy fanatikus szélsőségesek célpontjává váljon, mint történt Benezír Bhuttóval, avagy a közelmúltban Pandzsáb állam kisebbségi ügyekért felelős miniszterével, Shabbaz Bhattival, majd a kormányzóval Salman Taseerrel is. (A két utóbbi gyilkosság az idén történt.)
Immár hivatalos, július 19-i kinevezését követően a külügyminiszter első útja Afganisztánba vezetett, majd következett a bevezetőben említett kényes indiai látogatás. Fiatal kora ellenére profizmusa alighanem meggyőzte a pakisztáni politikai elitet. Az indiai sajtó ugyan felhánytorgatta, ám mégsem kerített botrányt abból, hogy érkezését követően az első találkozója éppen egy kasmíri szeparatista vezetővel volt, még mielőtt indiai tárgyalópartnereire sor került volna. Ezt a tényt otthon, a pakisztáni sajtó nagyra értékelte. India viszont cserébe ígéretet kapott a terrorrizmus elleni együttműködés elmélyítésére, miként bizalomerősítő lépésekre is Kasmír ügyében. A pakisztáni külügyminiszter asszony egyúttal támogatást ígért Indiának az augusztus 1-jétől esedékes ENSZ BT-tagságához.
