Eikenberry megkeverte a kártyákat
Ellenzi a 40 ezres katonai létszámbővítési tervet az USA afganisztáni nagykövete – derül ki Karl Eikenberry titkosnak szánt, de a The Washington Post online kiadásában szerdán megszellőztetett diplomáciai távirataiból. Ennek jelentőségét az adja, hogy a nyugalmazott altábornagy, aki korábban az ottani amerikai erők parancsnoka is volt, igazi “nehézsúlyúnak” számít. Eikenberry érveiben hivatkozik Hamid Karzai afgán elnök gyengeségére és az elharapózott korrupcióra. Kettejük viszonya eddig is feszült volt, de a múlt héten Barack Obama is feltűnően élesen figyelmeztette afgán kollégáját, hogy lépjen fel a korrupció ellen, és így tett Gordon Brown brit kormányfő is.
Washington – amely az afgán elnökválasztás második fordulójának lefújásával végképp kénytelen lesz továbbra is együttműködni Karzaival – azt várja: minisztereknek szakembereket nevezzen ki, ne pedig hozzá hű hadurakat, mint az üzbég Abdul Rasid Dosztum. Obama vizsgálatot is sürgetett Dosztum ügyében, akit több ezer tálib hadifogoly megölésében való részvétellel vádolnak.
Karzai különösen magára haragította az amerikaiakat egy minapi interjújával, amelyben lényegében azt állította: az Egyesült Államok a saját pecsenyéjét sütögeti országában. – A nyugat elsődlegesen nem Afganisztán érdekében van jelen, hanem a terrorizmus ellen küzd. Az USA és szövetségesei szeptember 11. után jöttek ide. Afganisztán azelőtt is zavaros volt, mint a pokol, de senkit sem érdekeltünk – mondta. Mindez együttvéve egyre ijesztőbben idézi fel a Vietnam-szindrómát. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, vietnámi veterán a Newsweek legfrissebb számában például azt írja: “Az amerikaiak kívülállók voltak a vietnámiak közötti összetett háborúban. Szövetségeseink korruptak voltak. Ellenségeink könyörtelenek. Mindenütt ellenséges terület volt.”
Eikenberry táviratai összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy a korábbi három tervvel ellentétben immár egy negyedik is Obama asztalán fekszik. Az elnök várhatóan ázsiai útját követően, legkésőbb december elején hozza meg döntését Stanley McChrystal tábornok immár két és fél hónapja fektetett 40 ezres létszámbővítési kérelméről. A negyedik is minimális, legalábbi 10 ezer fős emelést tartalmaz a mostani, 68 ezres látszámhoz képest, főleg afgánok kiképzésére. A legvalószínűbbnek tartott “Gates-opció” róná a legnagyobb feladatot a szövetségesekre: az amerikaiak a NATO-tól várnák, hogy e 30-35 ezres bővítési terv mellett kiegészítsék a létszámot a kért 40 ezerre. A “hibridnek” nevezett stratégia mintegy 20 ezres emeléssel a gyakran Joe Biden alelnök nevéhez kötött terroristaellenes célokat, illetve a tálib lázadók elleni harcot egyesítené.
Az atlanti szövetség számára alapvetően fontos, hogy egyik forgatókönyv sem tagadja meg a létszámemelést, nemhogy csökkentést írna elő – noha Amerikában az ezt sürgető mértékadó hangok is felerősödtek az utóbbi időben. Viszont Obama minden megoldásjavaslathoz kivonulási ütemtervet is kért; az ilyesmitől a tábornokok a harci helyzet képlékenysége miatt eddig elzárkóztak. A költségekre minden ezer kiküldött fő után egymilliárd dollárt lehet durván számítani.
