A sportfogadás szigorú állami monopóliumnak számít Kínában, a nyári labdarúgó-vb esetében azonban – a nagyobb bevétel reményében –kivételt tettek, és az Alibaba és a Tencet internetes piactereken is lehetett játszani. Mindkét cég mobilalkalmazást fejlesztett ki erre célra, s közreműködésükért az internetes felületeiken feladott fogadásokból származó bevétel mintegy hét százalékát tehették zsebre. A náluk feladott fogadások összértéke elérte az 1,6 milliárd dollárt, míg négy évvel ezelőtt a világbajnokság csupán 370 millió dollárt hozott a konyhára –igaz, akkor csak az állami lottózókban lehetett játszani. Az oddsok sokkal szerényebbek a másutt szokásosnál, a döntő győztesének eltrafálása például 2,3-szeres pénzt fizetett, szemben a brit bukmékerek 2,75-ös szorzójával.

Természetesen a kategorikus tiltások miatt a feketefogadások piaca sokszorosa a legálisénak. Ott hitelre is lehet fogadni – és többnyire veszíteni. A kínai média a vb kapcsán két esetet említ: egy diák háromezer dollárt, egy asszony 16 ezret veszített, s mivel hozomra fogadtak, mindketten öngyilkosságba menekültek hitelezőik elöl. És ez csak a jéghegy csúcsa. A szervezett bűnözés rátette kezét az üzletre, a sportfogadások tisztaságáért fellépő dohai székhelyű nemzetközi szervezet (ICSS) májusi adatai szerint Ázsiában évi 140 milliárd dollárnyi összeget mosnak tisztára a zugbukmékerek bevonásával. Az összeg döntő része Kínához köthető, ahol a lakosság birtokában lévő félmilliárd okostelefon révén hatalmas fogadói bázist építhet ki a szervezett alvilág. Mindenesetre az illegális fogadás szervező csoportok lebukásáról szóló híradások sem veszik el az emberek játékkedvét. Szakértők szerint Pekingnek a helyzet normalizálása érdekében előbb-utóbb határozott lépéseket kellene tennie, ami inkább a nyitás, semmint a kategorikus tiltás irányába mutat.