Ötvenhárommilliárdból kémkednek az amerikai titkosszolgálatok
A 2013-as pénzügyi évben 52,6 milliárd dollárt kaptak a titkosszolgálatok az Egyesült Államokban, mégsem tudnak kielégítő választ adni az nemzetbiztonságot fenyegető kihívásokra – derül ki abból a dokumentumból. amelyeket az NSA adatgyűjtési és megfigyelési programjának a leleplezője, Edward Snowden adott át a Washington Postnak.
Ahogy az amerikai lap erre hivatkozva írja, 2001. szeptember 1., az al-Kaida WTC-ikertornyok és a Pentagon elleni támadása óta a 16 amerikai titkosszolgálat összesen 107 035 munkatárssal hatalmas „kolosszussá” nőtte ki magát. A titkosszolgálatok munkáját öt nagy prioritás köré szervezik: a terrorizmus elleni harc, a nukleáris és nem hagyományos fegyverzet kereskedelmének a megállítása, a kulcsjelentőségű tengerentúli politikai események előrejelzése, a külföldi titkosszolgálatok elleni védelem és a kiberakciók. Az ötvenhárommilliárd azonban nem azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok minden nemzetbiztonsági kihívásra kielégítően válaszolni tudnak. Pakisztán például a CIA saját bevallása szerint is „áthatolhatatlan” célpont, kemény dió Irán, Oroszország és Kína is, az az ország viszont, amelyikről az amerikaiak gyakorlatilag semmit nem tudnak, az Észak-Korea: Phenjan atomprogramjáról a CIA szerint öt „kritikus” területen egyszerűen nincs információ, azt pedig végképp senki nem képes megállapítani, hogy a rezsim fiatal diktátora, Kim Dzsong Un valójában mit akar. Mindez annak ellenére van így, hogy a dokumentumok tanúsága szerint az ötvenhárommilliárdból a legtöbbet, 14,7 milliárdot a CIA kapta a titkosszolgálatok közül – közel másfélszer annyit, mint a terroristák lekapcsolásában főszerepet játszó NSA.
A Washington Postnak a cikket kísérő grafikonjából kiderül, hogy idén az öt prioritási pontból titkosszolgálattól függetlenül a legtöbbe, összesen 20,1 milliárd dollárba a politikai folyamatok előrejelzése kerül. Ezt a terrorizmus elleni harc követi 17,2 milliárddal. 6,7 milliárdot a nukleáris és más tömegpusztító fegyverzet kereskedelmének a korlátozása emészt fel, 4,3 milliárdból a kibertámadásokat és a külföldi behatolási kísérletek elleni védelmet fedezik, a költségvetési lépcső alján pedig a kémelhárítás szerepel, amire összesen 3,8 milliárdot fordítanak a titkosszolgálatok. Négy fő költségvetési kategória van: a maga 14,7 milliárdjából a legtöbbet, 11,7 milliárdot a CIA az adatgyűjtésre költi, az NSA számára viszont nem ez, hanem a rendszer fenntartása a legnagyobb tétel (5,2 milliárd), és csak ezután következik az adatgyűjtés két és fél milliárddal. A gyűjtött adatokat rendszerezni még 1,6, értékelni 1,5 milliárdba kerül.
A 16 amerikai titkosszolgálat összesen 83 675 civil, 23 400 katonai és 21 800 szerződéses alkalmazottat foglalkoztat. (Mielőtt májusban lelépett volna, az informatikus Snowden szerződéssel, külső munkatársként dolgozott az NSA-nél és korábban a CIA-nél is.) A legtöbb civil alkalmazottnak, 21 459-nek a CIA, a legtöbb katonainak, 14 950-nek az NSA ad munkát.
Snowden James Clapper amerikai nemzeti hírszerzés igazgató (DNI) éves jelentését adta át a Washington Postnak. Ezt Clapper még tavaly februárban nyújtotta be elfogadásra a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága elé. Az október 1-én kezdődő pénzügyi év előtt a két testület még faraghatott a költségvetésből – vagy éppenséggel megfejelhette valamennyivel –, a valódi költségvetési számokra csak idén szeptember 30. után derül fény. A mindenkori washingtoni adminisztráció 2007 óta kiad jelentést arról, hogy a 16 titkosszolgálat éppen mennyit kap, arról viszont, hogy ezt melyik mire fordítja, eddig nem hoztak nyilvánosságra információkat.
A jelentésre hivatkozva az ügy kapcsán a Washington Post megjegyzi, hogy a CIA az évek alatt már két és fél milliárdot költött „titkos programokra”, köztük minden valószínűség szerint a pakisztáni és jemeni dróntámadásokkal és a mögöttük meghúzódó drónprogrammal is.
Az ötvenhárommilliárd egyébként nem a legtöbb, amennyit az amerikai titkosszolgálatok valaha kaptak: 2,4 százalékkal kevesebb a 2012-es akciókra kért pénznél, kétszer akkora viszont, mint amekkora a hírszerzési büdzsé 2001-ben volt, és 25 százalékkal haladja meg a terrorizmus elleni háború ötödik évében, 2006-ban elnyert összeget. A Washington Post szerint „történeti adatok” az amerikai titkosszolgálatok költségvetéséről gyakorlatilag nincsenek. Csak becslés, hogy a hidegháború alatt Washington mostani értéken 71 milliárdot költött hírszerzési akciókra. A költekezés valószínűleg a nyolcvanas évek közepén érte el a csúcspontját.
A 16 amerikai titkosszolgálat évente több millió célszemélyt figyel és több száz halálos akciót rendel el. Hagyományos kémelhárítási célpont Oroszország, Irán, Kína, Kuba és Izrael. Az utóbbi ugyan az Egyesült Államok kiemelt szövetségese, de ez sem gátolja, hogy évtizedek óta kémkedjen amerikai érdekeltségek és kormányzati programok után.
