A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság (ZSt) szerint az egykori náci lágerőr, John Demjanjuk ügyében hozott ítélet nyomán a siker reményével lehet pert indítani a haláltáborokban felvigyázói feladatot végzett emberek ellen annak dacára, hogy szemtanúk hiánya miatt nem lehet bizonyítani a közvetlen részvételüket a lágerekben elkövetett tömeggyilkosságokban. A hatóság emiatt nemsokára előzetes vizsgálatot indít ötven ember ellen. A Németországban élő, 90 év körüli férfiak a ZSt feltételezése szerint az auschwitz-birkenaui haláltábor őreiként bűnsegédek voltak emberölésben - írták német lapok a hét végén.

Demjanjuk ügye vízválasztónak számít a náci háborús bűnösök felelősségre vonásában, mert ő volt az első ember, akivel szemben az ügyészség annak ellenére emelt vádat, hogy egyetlen gyilkosságot sem tudott rábizonyítani. Az ukrán származású férfi a sobibóri haláltáborban volt őr. Az ügyében eljáró müncheni tartományi bíróság 2011-ben hozott ítélete szerint bűnsegédként részt vett 27 900 zsidó fogoly legyilkolásában. Az ügyészség tanúk beszámolóira nem támaszkodhatott, fő bizonyítéka Demjanjuk SS-szolgálati igazolványa volt, és egy feljegyzés arról, hogy 1943 márciusában Sobibórba helyezték. Demjanjukot öt év börtönbüntetésre ítélték, ennek  végrehajtását azonban a 90 éves elítélt rossz egészségi állapota miatt felfüggesztették. A férfi tavaly márciusban meghalt.

A ZSt 1958 óta működik, eddig nagyjából 7 500 ügyben végzett nyomozást, levéltárában pedig csaknem kétmillió dokumentumot őriz. Az auschwitz-birkenaui haláltábor volt a legnagyobb náci megsemmisítő tábor. A nácik által megszállt Lengyelországban fekvő lágerben több mint egymillió embert öltek meg, becslések szerint nagyjából minden harmadik áldozat magyar volt.