Év végéig tízmillió ember – az ország lakóinak a fele – szorul támogatásra. A menekültek száma több mint a kétszeresére, három és fél millióra fog nőni, négymillió gyermek pedig már most sem tudna meglenni a humanitárius szervezetek nélkül – pénteken fennállásának legnagyobb, ötmilliárd dolláros segélyfelhívásával állt a nyilvánosság elé az ENSZ. A világszervezet 2013 első fél évére már kért másfél milliárd dollárt a nemzetközi közösségtől, és bár ebből 1,2 milliárdra van ígéret, ENSZ-tisztségviselők több országot is bíráltak, amiért ímmel-ámmal, az időhúzásra játszva hajlandók részt venni a segítségnyújtásban. Az ötmilliárd egyébként állítólag csak a minimum, amelyből az alapvető élelmezési és gyógyszerellátási szükségletek költségeit lehet fedezni. Ahogy a humanitárius szervezetek képviselői mondják, ha holnap véget érne a harc, Szíriának és népének akkor is évek kellenének az újbóli talpra álláshoz.

A két éve tartó forradalomban – amelynek eddig nyolcvanezer halálos áldozata volt – mostanában a rezsimnek áll a zászló: miközben a nyugati hatalmak azon vívódnak, küldjenek-e és mikor fegyvereket az  ellenzéknek, Bassár el-Aszad elnök hadserege a héten visszafoglalta a stratégiai jelentőségű határvárost, Kuszajrt, és újra kormány kézére került a Golán-fennsíkon lévő határátkelő, Kuneitra szíriai oldala is. Eközben egymást érik a túszejtő akciók: áprilisban négy olasz újságírót raboltak el, akik néhány hét után kiszabadultak, pénteken pedig maga Francois Hollande elnök szólalt fel két francia újságíró, Didier Francois és Edouard Elias elengedése érdekében. Az Europe 1 rádióadó riporterét és fotósát az Aleppo felé vezető úton rabolták el szerdán, és azóta senki nem hallott róluk. Az éppen japán látogatáson lévő Hollande úgy fogalmazott, a két újságíró „egyetlen országot sem képvisel”, csak a munkájukat végzik.

Párizs némi joggal tart attól, hogy az újságírók bosszú áldozatai lettek: Franciaország a szíriai ellenzéknek címzett  fegyverszállítások egyik nagy európai szószólója, Hollande pedig a héten sürgetett külföldi beavatkozást az Aszad-rezsim ellen, nem sokkal azután, hogy országa bizonyítékokkal állt elő, amelyek szerint az elnök hadserege többször is vegyi fegyverekkel – szaringázzal – támadta az ellenzéki erőket.