Egyelőre öt felvidéki polgár jelentette be hivatalosan, hogy már megkapták a magyar állampolgárságot, de a szlovákról nem akarnak lemondani. Ennek ellenére mindannyiukat értesítették, hogy a vonatkozó törvény alapján már nem szlovák állampolgárok. Most pedig a lakóhelyeik szerint illetékes járási rendőrkapitányságok felszólították őket, hogy haladéktalanul adják le szlovák személyi igazolványaikat és más okmányaikat, mert különben szabálysértést követnek el, s első körben 33 eurós pénzbírsággal sújthatják őket.

A lévai Dolník Erzsébet, Gubík László és Kassai Gyula, valamint a révkomáromi Boldoghy Olivér egyaránt úgy válaszolt, hogy azt a szlovák állampolgársági törvényt, amelyre hivatkoznak, alkotmányellenesnek tartják. Ugyanis a szlovák alaptörvény rendelkezése szerint az állampolgárságtól akarata ellenére senki sem fosztható meg.  „ Elhatározásommal a kettős kötődésemet erősítettem. Az egyetemes magyar nemzethez tartozónak vallom magam, miként a feleségem és két gyermekem is, ugyanakkor Szlovákia tisztességes polgáraként, vagyis az európai értékrendnek megfelelően, kettős állampolgárként kívánok élni szülővárosomban“ – nyilatkozta lapunknak a révkomáromi színművész. Mindannyian közölték, hogy nem óhajtanak letelepedési engedélyt kérni, mert abszurditás lenne szülőföldjükön és saját lakhelyükön – akár csak jogi értelemben is – idegenként élni.

Ugyanilyen értesítést és felszólítást kapott a kilencvenkilenc éves, rimaszombati Tamás Aladárné, a gömöri régió  közmegbecsülésnek örvendő, volt pedagógusa is, aki jelenleg a családtagjainál Budapesten tartózkodik. Tisztelői és a helyi civil szerveződések képviselői december 13-ára rokonszenvtüntetést szerveznek Rimaszombat Fő terén. - Az idős tanítónő nyugalmát és méltóságát, továbbá a méltányosságot és az igazságot is meg kell menteni Szlovákiában“ -  hangsúlyozta a Hirek.sk portálnak  Auxt Ferenc, a Magyar Koalíció Pártjának  járási elnöke.

Lapunk megkeresésére Grendel Gábor, a belügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a tárca magánszemélyekről semmiféle tájékoztatást sem nyújt.

A pozsonyi külügy néhány napja közleményt adott ki, amelyben úgy vélik, hogy a nevezett szlovák állampolgárok a magyarországi visszahonosítási törvény miatt kerültek ilyen helyzetbe.  „ A Magyar Köztársaság állampolgárságáról rendelkező jogszabály eltér az európai sztendertől, mert etnikai alapon ad lehetőséget e státus megszerzésére. Méghozzá anélkül, hogy az illetőt valós kötődés fűzné az országhoz. Az állampolgárság megszűnéséről rendelkező elv – abban az esetben, ha az érintett személy önszántából kérte és kapta meg a másik országét – nem ellentétes az európai normákkal és értékekkel. Éppen ellenkezőleg: ilyen megoldást tartalmaz az állampolgárságról szóló európai konvenció is, s több uniós tagország is alkalmazza – mutat rá a pozsonyi dokumentum.

A Híd párt parlamenti képviselői harminc szlovák kollégájukkal együtt a kassai székhelyű Alkotmánybíróságtól kérték annak megállapítását, hogy a szlovák állampolgársági jogszabály sérti az ország alaptörvényét. Bugár Béla pártelnök levélben kérte a taláros testület elnökét, hogy mielőbb döntsenek beadványukról.