Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját legkevesebb öt ország titkosszolgálatai figyelték meg  - írta a Focus. A német hírmagazin hétfőn megjelent számában közelebbről nem azonosított német biztonsági szervek elemzésére hivatkozva azt írta, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) mellett brit, orosz, kínai és észak-koreai titkosszolgálatok is figyelték Angela Merkel mobiltelefonját, amióta a politikus 2005-ben megszerezte a kancellári tisztséget.

A külföldi szolgálatok nem a kormányfő biztonsági szoftverekkel felszerelt hivatali készülékét, hanem személyes használatra szánt mobilját figyelték. A kémeknek nem volt nehéz dolguk, mert a telefon megfigyeléséhez szükséges berendezéseket szabadon be lehet szerezni, és kedvezőek a berlini kormányzati negyed adottságai is. A lapos és tágas terület kiválóan alkalmas lehallgatási műveletekre, és erre már azelőtt figyelmeztettek a német biztonsági szervek, hogy a törvényhozás és a kormányzat átköltözött Bonnból Berlinbe - írta a Focus.

A Focus szerint a külföldi titkosszolgálatok igen aktívak Németországban. Tavaly száznál is több német politikus, állami tisztségviselő, katonatiszt, tudós és vállalatvezető jelentette a német elhárításnak, hogy megpróbálták őket beszervezni. A hírmagazin szerint arról nincs adat, hogy összesen hány németet környékeztek meg külföldi kémek, de számuk jelentős lehet.

Az NSA volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől származó titkosügynökségi dokumentumok alapján Angela Merkel magánhasználatú mobiltelefonja az NSA megfigyelési célpontjai között volt. Hétfőn amerikai kongresszusi küldöttség érkezett Berlinbe a kiszivárogtatás nyomán támadt feszültség feloldására. A két demokrata párti politikus, Chris Murphy szenátor és Gregory Meeks kongresszusi képviselő vezette delegáció tárgyal többek között Guido Westerwelle külügyminiszterrel és Hans-Peter Friedrich belügyminiszterrel.

A német biztonsági szerveknek évi 500 millió euróval több pénz kell a hatékony elhárító munkához - mondta a Die Welt című német lapnak a szövetségi hírszerzés (BND) és az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője. A technológia fejlődésével egyre nehezebb lépést tartani, és bizonyos berendezéseket és szoftvereket már nem is lehet hazai forrásból beszerezni. Ezért a szolgálatoknak vigyázniuk kell, nehogy egy külföldi berendezéssel vagy programmal együtt egy "láthatatlan kémet" is bevásároljanak - mondta Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke. A legkorszerűbb felszerelésre van szükség, hogy megtalálják a vírusokat és kémszoftvereket, mielőtt kárt okoznak a létfontosságú, úgynevezett kritikus infrastruktúrában - tette hozzá Gerhard Schindler, a BND elnöke.