Idén csaknem 1,5 millió ember lépte át illegálisan az EU határait, többségük Törökország felől. A menedékkérők rohamával szembesülő EU a határain kívül próbálja megállítani, illetve legális mederbe terelni a migrációt.

Angela Merkel német kancellár Ahmet Davutoglu török külügyminiszterrel és Francois Hollande francia elnökkel a csúcstalálkozón. Tartanák magukat Eric Vidal / Reuters

Az ankarai kormánytól mindenekelőtt a határőrizet szigorítását, az embercsempészet elleni hatékonyabb fellépést és a menekültek életkörülményeinek javítását várják a huszonnyolcak. Ennek fejében engedményeket és támogatást kínálnak, amelynek részleteiről a tegnapi csúcson kötöttek megállapodást Ahmed Davutoglu török miniszterelnökkel. Donald Tusk, a kormányfői fórum elnöke azt mondta, hogy a vállalások teljesítését az EU havi rendszerességgel ellenőrizni fogja.

Az egyezség része az a hárommilliárd eurós segély, amit két év során az uniós költségvetésből és a tagállamok befizetéseiből kapna Ankara a területén tartózkodó szíriai menekültek ellátására. A magyar kormánynak 18 millió euróval kéne hozzájárulnia a Törökországnak szánt támogatáshoz, és ezt kész is megtenni – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint az EU–török megállapodás egyik fontos eleme, hogy garanciát ad arra, Magyarországon nem lesznek „kényszerbetelepítések” – ahogyan a miniszterelnök fogalmazott.

Mint Orbán szavaiból kiderült, többek között a magyar ellenvetés miatt nem vették a találkozó napirendjére a törökországi táborokból betelepítendő menedékkérők elosztására vonatkozó terveket. Ezekről Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére nyolc, a migránsok befogadására kész tagállam a tanácskozás előtt külön egyeztetett. Az elképzelések szerint a mechanizmusban önkéntesen részt vevő országok jövőre több százezer, nemzetközi védelemre szoruló szíriai elhelyezését vállalnák az eurázsiai országból. A részleteket az Európai Bizottság december közepéig kidolgozza.

A vasárnapi alku része, hogy a török állampolgárok már 2016 októberétől vízummentesen utazhatnak az Európai Unióba, ha az ankarai kormány teljesíti a feltételeket, többek között visszafogadja az EU-ba Törökországból érkezett, menekültstátuszra nem jogosult illegális bevándorlókat. Az erről szóló toloncegyezményt 2016 júniusáig tető alá kell hozni, ha a partnerek tartani akarják magukat a csúcson elfogadott menetrendhez.

Orbán a csúcstalálkozó előtt. Magyarország tiltakozása miatt nem esett szó a törökországi táborokból betelepítendő menedékkérőkről Eric Vidal / Reuters

Döntés született az évek óta egy helyben toporgó EU–török csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról is. E szerint idén decemberben megkezdődnek az egyeztetések a gazdasági és pénzügyi jogszabályokat taglaló csatlakozási fejezetről, jövőre pedig akár újabb öt dossziéról is elindulhatnak a tárgyalások. A folyamat felpörgetéséhez a bővítést eddig blokkoló Ciprus beleegyezése szükséges.

A jövőben gyakoribbá válnak az EU–török csúcstalálkozók, a külügyminiszterek pedig rendszeresen egyeztetni fognak külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekről – áll a nyilatkozatban.