Sólyom: Kisebbségi törvény kell Szlovákiában
Mindkét államfő eredményesnek és előremutatónak értékelte szombati, érsekújvári eszmecseréjüket, amely a tervezettnél csaknem egy órával tovább tartott. Sólyom László a találkozót követő közös sajtótájékoztatójukon leszögezte: - Nyílt, konstruktív párbeszédet folytattunk, minden érzékeny kérdést is megvitattunk. Egyetértettünk abban is, hogy a jelenlegi politikai feszültségeket elsősorban mindkét részről a szélsőségesek szítják.
- Ugyanakkor különbséget kell tenni, hogy ezek a társadalom pereméről vagy pedig kormányszinten hangzanak-e el - mondt aaz államfő. - Magyarországon nincs szlovák ellenesség, sem a szomszédos nemzettel, sem pedig a hazánkban élő kisebbséggel szemben, ezt szociológiai felmérések és egyéb tények is igazolják. Ezért különösen érthetetlen számunkra, miért hallható Szlovákiában olyan hang, amely szerint Magyarország és a magyarok veszélyeztetik országuk területi integritását. Miként az is, hogy a szlovákiai magyarok 2006 óta miért érzik azt, hogy a kisebbségi oktatásügyük, kultúrájuk helyzete romlik, valamint a közérzetük is.
- Javasoltam szlovák kollégámnak: kezdeményezze a parlamentben a kisebbségi törvény megalkotását, amelyet a szlovákiai magyarok régóta szorgalmaznak, s amely összefogná az alkotmányban és különböző törvényekben rögzített jogaikat. Kértem a szlovák partneremet arra is, hogy fontolják meg a kisebbségi ombudsman intézményének a létrehozását is – közölte Sólyom László.
A magyar államfő a továbbiakban a régóta tervezett közös történelemkönyv mielőbbi elkészítését szorgalmazta, mert ez a kiadvány egymás nézeteinek, véleményének jobb megismerését és közös történelmünk tiszteletét segíthetné elő. Kiemelte azt is, hogy jelentős társadalmi erők, többek között az egyházak, a gazdasági szféra és a civil szerveződések képviselői munkálkodnak a szlovák-magyar politikai feszültség enyhítése érdekében.
Végezetül Sólyom László hangsúlyozta: Örültem a mai találkozónak, bármikor, bárhol hajlandó vagyok a folytatására, méghozzá nemcsak a diplomáciai protokoll adta keretek, hanem a diákok, a polgárok, vagyis a minél szélesebb nyilvánosság előtt.
Ivan Gasparovic ugyancsak fontosnak és eredményesnek nevezte mostani találkozójukat. Kiemelte, hogy a vitás kérdéseket a két ország közötti alapszerződés nyújtotta lehetőségekkel és eszközökkel kell megvitatni és rendezni, mert ez a legcélravezetőbb út.
- A mai találkozónkkal pozitív üzenetet küldünk, amire nagy szükség van, mert kapcsolatainkban egyfajta idegesség tapasztalható, amely könnyen leszivároghat a polgárok közé is. Ezért tartom fontosnak többek között a nógrádi és a gömöri régió szlovákiai és magyarországi polgármestereinek a békés együttélést támogató közös nyilatkozatát - hangoztatta az elnök.
Kifejtette azt is, hogy közös múltunk értékelésében olykor eléggé eltérőek a véleményeink, s ez a helyzet rövid időn belül aligha változik. - Ám még ez sem lehet akadálya sokoldalú szomszédkapcsolataink további gyarapodásának, amelyre elsősorban közös uniós tagságunk kínál lehetőségeket. Mi a jelenünkért és a jövőnkért vagyunk felelősek, ezért arra kell építenünk, ami összeköt bennünket - hangsúlyozta a szlovák elnök, aki bejelentette azt is, hogy Szlovákiában tovább szigorítják a szélsőséges megnyilvánulások elleni törvényeket.
Sólyom László javaslatait elutasította, mert, mint mondta, Szlovákiának van ombudsmanja, aki kisebbségiek jogvédelmét is ellátja. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy amit magyar kollégája felvetett, az meghaladja az ő hatáskörét. Gasparovic újságírói kérdésre válaszolva elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségi iskolák tankönyveiben a diákok anyanyelvén és szlovákul egyaránt tüntessék fel a földrajzi neveket. Sólyom László arra kérte őt, hogy mielőbb írja alá ezt a szerdán elfogadott törvényt.
A sajtótájékoztató után Sólyom László az érsekújvári Korzo szállóban a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel találkozott.
Lapunknak nyilatkozva Marek Trubac, a szlovák elnök szóvivője a találkozó előtt elmondta, hogy Ivan Gasparovic magyar partnerének közös nyilatkozattervezet elfogadását javasolja, amelyben elítélnék a szélsőséges megnyilatkozásokat.
- Végre azzal kellene foglalkoznuk, ami összeköt bennünket, s nem pedig mindig olyasmikhez visszatérni, amikről más a véleményünk – mondta az elnöki szóvivő.
Az államfői eszmecserében még november 11-én Varsóban egyeztek meg, ahol mindketten részt vettek a lengyel függetlenség napi ünnepségen.
