Ősszel mindent elveszíthetnek a magyarok
Amilyen szelek mostanában Bukarestben fújnak, évekre, de akár évtizedekre végzetesen sérülhet a magyar érdekképviselet. Nem csak arról van szó, hogy felmérések – és a még hatályban lévő választási törvény – szerint az RMDSZ kiesne a bukaresti parlamentből; az egymást érő plágiumbotrányokon túl a Victor Ponta miniszterelnök vezette USL főleg a magyar ügyek elleni markáns fellépéssel vétette észre magát. Hatalomra is úgy került, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, elsősorban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) létesítendő magyar orvosi kar miatt. Miután a demokrata liberálisokból (PDL) és az RMDSZ-ből álló kormány elvérzett a szavazáson, Ponta megkapta a miniszterelnöki marsallbotot.
És azonnal akcióba is lépett. Múlt hétfőn, közvetlenül a beiktatása előtt asztalhoz ült a bukaresti parlament kisebbségeket tömörítő frakcióval – amelynek támogatására nagy szüksége volt a kormánybuktatáshoz – és jelezte, hogy még a mostani ülésszakban kész a törvényhozás elé terjeszteni a kisebbségi törvényt, ám ennek tervezetéből törlik a kulturális autonómiáról szóló előírásokat.
Változik a választási törvény is, ami a többi kisebbséget ugyan nem érinti hátrányosan, a magyart viszont nagyon is. Ha a Ponta által vázolt elképzelésekből lesz valami, megszűnik az arányos képviseleti rendszer, vagyis választókerületenként a legtöbb voksot elnyerő jelölt jut majd mandátumhoz, visszaosztás pedig nem lesz, ami az RMDSZ jelentős gyengülését vonja maga után. Magyar jelölt ezután ugyanis csak a Székelyföldről juthat be a parlamentbe – és esetleg a Partiumból, bár ez utóbbi esetében sok múlik azon, hogyan rajzolják meg a választókerületeket.
A MOGYE körüli huzavonát is huszárvágással akarta lezárni az új kormány. A marosvásárhelyi egyetem magyar orvosi karáról még az Ungureanu-kabinet döntött egy határozattal, miután az intézmény szenátusa nem volt hajlandó az önálló magyar nyelvű oktatás megszervezésére úgy, ahogyan azt az oktatási törvény előírja. Bár a határozatot egy bíróságon felfüggesztették, Ungureanuék az utolsó pillanatban fellebbeztek a döntés ellen, végül azonban a Ponta-kormány múlt kedden előzékenyen visszavonta a fellebbezést. Csütörtökön aztán Ioan Mang oktatási miniszter elutazott Marosvásárhelyre tárgyalni a MOGYE szenátusával, utána pedig azt mondta, a maga részéről a kormányhatározat visszavonását fogja javasolni a kormánynak, hiszen önálló karra „nincs szükség”, és ilyet még azok sem szeretnének, akik egyébként magyar főtanszékek létrehozására szólítanak fel. Nem mintha erre adott volna garanciákat. A két és fél órás tárgyalás alatt hiába kérdezték arról, be fogja-e tartani a MOGYE a törvény betűjét, Mang az ismert kormányzati szólamokat szajkózta, amelyek lényege az, hogy így vagy úgy, de az egyetemi autonómiát tiszteletben kell tartani.
Ez az autonómia a multikulturális oktatás modelljének tartott kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusát nem akadályozta meg abban, hogy a törvénynek megfelelően megalakuljanak az önálló magyar főtanszékek, és Mang említette is példaként Kolozsvárt, ami után csak az nem világos, hogy ha a BBTE modell, a Ponta-kormány a MOGYÉ-t miért nem próbálja meggyőzni a törvény igazáról.
„Nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve”
A három ügyre a múlt héten a magyar kormány is felkapta a fejét. Ahogy csütörtökön Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogalmazott, a „mézes évek” után aggodalomra ad okot, ami a MOGYE, illetve a kisebbségi és a választójogi törvény körül történik Romániában. „Nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve” – vélte az államtitkár, később lapunk kérdésére Kaleta Gábor külügyi szóvivő pedig azt mondta, a „legfontosabb” az, hogy legyen magyar kar a MOGYÉ-n. „Magyarország számára közömbös, hogy a román fél erre milyen megoldást talál. A jogszabályi kötelezettsége fennáll” – hangsúlyozta a politikus. (Ami a „mézes éveket” illeti, Németh ugyan nem említette, de a kilencvenes évekre jellemző „hidegbéke” enyhülésében az energetikai együttműködésen és a Duna-stratégián túl magyar részről jelentős szerepe volt a kettős állampolgárságnak is. Bukarest legalábbis aggályok nélkül vette tudomásul, hogy az Orbán-kormány bevezette az intézményt. Már csak azért is, mert a dolog éppenséggel keleti szomszédunknál is létezik, a moldovai-román kettős állampolgárok pedig a legszívesebben Traian Basescu jelenlegi elnökre szavaznak.)
Pénteken megszólalt az ügyben Orbán Viktor is. Az elmúlt évek lázas RMDSZ elleni aknamunkája (a Tőkés László-féle EMNT és a Magyar Polgári Párt felnevelgetése) után a magyar miniszterelnök most arról beszélt, hogy „új helyzet van” magyar ügyekben a keleti határoknál, és együttműködésre szólította fel a Romániában működő magyar politikai szervezeteket. Szerinte egész Európának figyelnie kell, „nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”. (Lapunknak adott korábbi interjújában Markó Béla volt RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy elkelne némi támogatás a magyar kormány részéről.)
Alkotmánybíróságra megy az RMDSZ
A kérdés csak az, meghallják-e Bukarestben ezeket a figyelmeztetéseket. A Ponta mögött álló USL ugyanis májusi felmérések szerint 60 százalék körüli támogatottsággal bír, és az őszi parlamenti választásokon akár a kétharmadot is megszerezheti. Ehhez képest a PDL-nek 18 százaléka van, az RMDSZ pedig 4,6 százalékkal be se jutna a parlamentbe. És ami a politikai befolyást és a parlamenti matematikát illeti, a szövetség számára a helyzeten nem sokat változtat az sem, hogy a szenátus által már elfogadott új választójogi törvényben nem lesz bejutási küszöb. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn élesen bírálta a javasolt többségi rendszert, amelyet „katasztrófát okozó cunaminak” nevezett. Az RMDSZ azt akarja, hogy az arányos és ne többségi szavazási rendszer maradjon érvényben, amiért Kelemen szerint a szövetség az alkotmánybíróságig is hajlandó elmenni – feltéve, hogy a szenátus után a választási törvényre rábólint a képviselőház is.
