A walesi NATO-csúcs előtt megjelent cikkben a két vezető leszögezte, hogy azok, akik szerint el kellene határolódni a közel-keleti konfliktustól, azok félreértik a 21. századi biztonságpolitikát.

„Azok a fejlemények, amelyek a világ egyéb részein – különösen Irakban és Szíriában – mennek végbe, hazánk biztonságát is fenyegetik" – olvasható a The Timesban írott cikkben. Obama és Cameron hangsúlyozta, hogy az utóbbi napok eseményei – a szélsőséges szunnita szervezet terjeszkedése és az amerikai állampolgárok kivégzése – nem befolyásolták eltökéltségüket. „Nagy-Britanniát és Amerikát nem rettentik meg a barbár gyilkosok".

A COBRA válságbizottság tegnapi ülését követően Philip Hammond brit külügyminiszter nem zárta ki, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan országa is légi csapásokkal válaszol a növekvő fenyegetésre, ám leszögezte, hogy a kormány egyelőre nem döntött az IS-sel szembeni stratégia módosításáról.

Nagy-Britannia azután került a konfliktus középpontjába, hogy az IS kedden lefejezte a második újságírót, és a kivégzést követően bejelentette, hogy a halállista következő áldozata egy brit állampolgár. A BBC szerint ennek hatására a brit parlamentben is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint ideje, hogy Nagy-Britannia katonai hadműveletet – légi csapásokat – indítson az IS állásai ellen.

A közel-keleti válság a ma kezdődő walesi NATO-csúcson is az egyik fő téma lesz, és a The Guardian szerint Obama és Cameron biztosan kihasználja majd az alkalmat, hogy a két állam között alakult politikai és katonai koalícióba más közel-keleti országokat is bevegyenek annak érdekében, hogy felszámolják az Irak és Szíria területén kalifátust kikiáltó szélsőséges szunnita szervezetet.