Fordulópontot jelenthet az Iszlám Állam finanszírozásának elvágásában, hogy csütörtökön tíz arab ország jelezte, kész együttműködni az Egyesült Államokkal a szunnita szélsőséges szervezet, az Iszlám Állam elleni harcban. Az erről szóló közös zárónyilatkozatot azok után a tárgyalások után írták alá, amelyekre John Kerry amerikai külügyminiszter ült le a szaúdi kikötővárosban, Dzsiddában.

Kerry és Szaúd al-Fejszál szaúdi külügyminiszter csütörtökön Dzsiddában Brendan Smialowski / Reuters

Az alakuló koalícióban részt fog venni a két kulcsfontosságú szunnita Öböl-állam, Szaúd-Arábia és Katar, de csatlakozott az együttműködést hirdető közös nyilatkozathoz Irak, Jordánia, Libanon, Egyiptom, Omán, Kuvait, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok is. „Kerry megkéri őket, hogy használják a koalíció kiszélesítésére az állami tulajdonú médiát, különösen a (katari) al-Dzsazírát és a (szaúdi) al-Arabíját. És bátorítsák vallási intézményrendszerüket, hogy szólaljon fel a terrorizmussal szemben" – avatta be a tárgyalásokba a The New York ­Timest egy vezető külügyi illetékes. A NATO-tag Törökország képviseltette ugyan magát a dzsiddai tárgyalásokon, de a küldöttsége nem adta a nevét a zárónyilatkozathoz.

A kulcskérdés a finanszírozás: az Iszlám Államot részben a Perzsa-öbölből pénzelik „félhivatalos" csatornákon keresztül, állítják szakértők. – Most éppen nincsenek készpénzgondjai az Iszlám Államnak, rabolt ehhez eleget Irakban, illetve vannak szénhidrogén-bevételei is. De nagy fegyvertény lenne, ha sikerülne hosszú távon is elvágni a finanszírozásukat. Kerry sokadik térségbeli útjának az a célja, hogy a szunnita arab világban meghatá­rozó Szaúd-Arábia és Katar ne támogassa anyagilag a terrorszervezetet – mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Nógrádi szerint fordulatra utal, hogy nemrég módosult Rijád álláspontja: mindeddig nem az Iszlám Államot, hanem az iraki síitákat nevezte fő ellenségének. Most enyhült a pozíciója, reményeket táplálhat az új, Haider al-Abádi vezette bagdadi kormány irányába. A félhivatalos öbölbeli finanszírozást elvághatja, ha Rijádban tudatosul, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet, állítja Nógrádi.

Amíg Kerry az arab országok sorai­ban, Chuck Hagel védelmi miniszter pedig Törökországban bővítette a terrorellenes koalíciót, Barack ­Obama magyar idő szerint csütörtök hajnalban szólt az amerikaiakhoz, kiszélesítve a terrorellenes harcot. Szíriá­ra is kiterjeszti a légi csapásokat, és ha szerényen, 475 fővel is, de növeli az iraki és a kurd erőket kiképző, illetve hírszerző amerikaiak létszámát. Hangsúlyozottan nincsen szó továbbra sem szárazföldi harcoló alakulatok Irakba vezényléséről, „újabb iraki háborúról". Mégis az Iszlám Állammal szembeni harccal olyan elkötelezettséget vállal a Fehér Ház lakója – világítanak rá elemzők –, amely túlmegy az elnökök négyéves mandátumán.

Az Egyesült Államok minél inkább kiszélesítené az IS elleni koalíciót Brendan Smialowski / Reuters

A felmérések szerint az ameri­kaiak többsége, illetve Obama ellenzéke, a republikánusok is támogatják a fellépést. De Obamának különösen kényes a helyzete Szíriában, ahol úgy kell támadnia az Iszlám Állam állásait, hogy a negyedik éve tartó szíriai polgárháború másik erős szereplőjét, Bassár el-Aszad diktátor-elnököt ne támogassa ezzel. Egy félmilliárd dolláros tervezett kerettel az USA ismét nekirugaszkodik a „mérsékelt" szíriai ellenzék kiképzésének; ebbe korábban beletört a bicskája. A németek és a britek jelezték, nem vesznek részt a légicsapásokban.

John Kirby ellentengernagy, Pentagon-szóvivő csütörtöki bejelentése szerint az Egyesült Államok vadászgépeket telepít az iraki Kurdisztán fővárosába, Erbílbe, hogy onnan az eddigieknél hatékonyabban támadhassa az IS állásait. Az Egyesült Államok eddig több mint 150 légicsapást mért az IS erőire, elsősorban a stratégiai jelentőségű, Erbíltől mintegy 130 kilométerre nyugatra található moszuli gát védelmében.

A légicsapások mellett Washington több száz katona Irakba vezénylésével is támogatja az IS ellen harcoló iraki és kurd erőket, akik azonban, mint azt Kirby ismételten leszögezte, nem vesznek részt a szárazföldi összecsapásokban. Az Obama bejelentésében szereplő 475 katona közül 125-en a szíriai határhoz is közel fekvő Erbílből kiinduló légicsapások végrehajtásában kapnak majd feladatot. Ezzel a létszámnöveléssel egyébként 1600-ra emelkedik az Irakban szolgálatot teljesítő amerikai katonák létszáma.