Ortega Nicaragua örökös államfőjévé válhat
Kedd este a nicaraguai kongresszus jóváhagyta azt az ellenzék által vitatott alkotmányreformot, amely lehetővé teszi, hogy Daniel Ortega, a Szandinista Front egyik történelmi vezetője az utóbbi három és fél évtizedben immár a negyedik elnöki mandátumáért is ringbe szállhasson a 2016-ban esedékes választásokon. Az alkotmány módosítása ugyancsak engedélyezi, hogy katonai és rendőri vezetők kormányzati pozíciókba kerüljenek.
A reformot a törvényhozás 64 szavazattal hagyta jóvá, közülük 63 a jelenleg kormányzó Szandinista Front képviselőitől származik, miközben 26-an voksoltak a módosítás ellen, a jobboldali ellenzék, illetve az úgynevezett disszidens, egykori szandinista politikusok.
Eltörölték azt az 1996-os direktívát, amely megtiltotta a hivatalban lévő elnök újraválasztását, miként azt is, hogy ugyanaz a személy két mandátumnál többször tölthesse be az államfői posztot.
Ortega az 1979-ben győztes szandinista forradalom kezdeti szakaszában a kormányzó junta feje volt, majd első ízben 1984-ben választották Nicaragua elnökévé. Hosszú szünet után ismét csak a szandinista front színeiben 2006-ban kapott a választóktól bizalmat ötéves elnökségre. Majd 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy Ortega esetében nem kell érvényesíteni az 1996-os alkotmánynak az újraválasztást tiltó rendelkezését, így 2012-ben újra ő lett a közép-amerikai ország államfője. A keddi kongresszusi döntés nyomán újra indulhat a 2016-ban esedékes elnökválasztáson.
Carlos Tünnermann, aki az Anastasio Somoza diktátort megdöntő szandinista forradalom időszakának oktatási minisztere volt (1979–1984) a La Prensa című lapnak nyilatkozva nemcsak Ortega újraválaszthatóságát kifogásolta, hanem azt a módosítást is, miszerint a győzelemhez elegendő az egyszerű többség. Eddig az alkotmány úgy szólt, hogy legalább a voksok 40 százalékát el kell nyerni, illetve akkor elég a szavazatok 35 százaléka az elnökség megszerzéséhez, ha a győztes legalább öt százalékkal megelőzi a második befutót.