Sem Oroszország, sem Kína nem kapott dokumentumokat, és zéró az esélye annak, hogy a két ország titkosszolgálatának másvalahogyan sikerült rátennie a kezét a sajtóban kiszivárogtatott dossziékra – állítja Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori informatikusa. Snowden májusban dobbantott az NSA hawaii irodájából, és leplezte le, hogy az NSA egy nagyszabású adatgyűjtési és megfigyelési program, a PRISM keretében évek óta amerikaiak és külföldiek internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról szerez meg adatokat. Most a New York Timesnak adott interjút, amelyben arról beszélt, hogy menekülésekor a lemásolt feljegyzések közül egyet sem vitt magával Oroszországba; ami nála volt, azt Hongkongban átadta az érintett újságíróknak, és kizártnak tartja, hogy akár orosz, akár kínai ügynökök hozzáférhettek a dossziékhoz.

Az interjú csütörtökön jelent meg a New York Times honlapján. Hogy miért nem vitt magával semmit Oroszországba, Snowden azzal magyarázta, „nem szolgált volna közérdeket”, ha ezt megteszi, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy az Egyesült Államokban nagyon is a közérdeket szolgálja a nyílt vita a titkosszolgálatok szerepéről, amely azután indult, hogy ő dokumentumokat szivárogtatott ki a brit Guardiannek és az amerikai Washington Postnak a PRISM-ről. Szerinte erre a vitára már égető szükség volt. „az a veszély, amelyet ezek a programok jelentenek, sokkal fenyegetőbb, mint az, hogy leleplezték őket” – mondta erről.

A New York Times a múlt héten, napokon át készítette az interjút rejtjelezett üzenetekkel, titkosított csatornákon keresztül. Snowden most Oroszországban él, ahol a nyáron kapott ideiglenes menedékjogot. Májusban először Hawaiiról Hongkongba, majd egy hónap után Moszkvába repült. Úti célja Ecuador lett volna, de a befogadási ígéretekből hosszú diplomáciai huzavona és az amerikai ellenlobbi miatt végül az lett, hogy maradt. Az Egyesült Államokban kémkedés, kormányzati tulajdon ellopása és jogosulatlan személyeknek történő átadása miatt emeltek vádat ellene.