Makarov elmondta, hogy ez a politikai vezetés döntése. Emlékeztetett: korábban Szergej Lavrov külügyminiszter és Srgej Csemezov, a Rosztechnologii állami korporáció elnöke is leszögezte, hogy a rakéták szállításáról az államfőnek kell döntenie. Arra  kérdésre, hogy Oroszország felbontja-e a vonatkozó szerződést, az orosz tábornok csak annyit mondott, hogy ezt az idő majd eldönti, s a válasz "Irán magatartásától függ".

Iráni források szerint néhány éve kötött szerződés értelmében Oroszországnak 800 millió dollár értékben kellett volna Sz-300-as rakétakomplexumokat szállítani Irán számára, de a szerződés teljesítését az orosz fél már korábban befagyasztotta. Korábban Izrael és az Egyesült Államok is többször felszólította Moszkvát, hogy tekintsen el a szerződés teljesítésétől, mert ez megnehezítené az iráni célpontok ellen esetleg intézendő támadásokat. Februári hírek szerint Teherán egyébként saját légvédelmi rakétákat fejlesztett ki, amelyek mutatói nagyjából éppen az orosz Sz-300-asénak felelnek meg.

Az ENSZ BT júniusban hirdetett meg újabb szankciókat Irán ellen, s ez a korábbi három hasonló intézkedéstől eltérően már tiltja a hagyományos fegyverek, köztük rakéták szállítását is. Oroszország azonnal úgy reagált, hogy teljes mértékben tartja magát a BT határozatához, és nem szállít Iránnak semmit, ami a szankciók hatálya alá esik. Kezdetben azonban némi vita volt arról, vajon érintik-e a szankciók az Sz-300-asokat, amelyek védelmi fegyverek s amelyek szállításáról több éve született szerződés.