Oroszország megépítheti a Déli áramlatot a magyarok nélkül is
Ha mégis, Budapest eleshet többszázmillió eurós nagyságrendű évi tranzitdíjtól és a (Magyarországra tervezett) gáztárolók használatából adódó bevételektől.
Eddig a részvevők közül két ország mértékadó politikai körei (Magyarországon az ellenzék, Bulgáriában a frissen hatalomra került GERB párt) jelezték, felülvizsgálnák a Déli áramlattal kapcsolatos, az előző vezetés által tett vállalásokat.
A nagykövet lapunk felvetésére nem erősitette meg, de nem is cáfolta, hogy Oroszország megváltoztathatja a vezeték nyomvonalát. Információink szerint az új vezeték akár a (Fekete tenger) Románia-Szerbia-Horvátország-Szlovénia-Olaszország vonalon is haladhat.
Moszkva néhány hónapja Romániától a projekthez kötődő műszaki adatokat kért be, Szerbia kész a nyomvonal-változtatásra, lobbizik azért, hogy a vezeték minél hosszabban haladjon át területén (mert igy több tranzitdijat szedhet).
Horvátországgal is voltak puhatolózó tárgyalások. Szlovéniával az orosz nagykövet szerint hamarosan megkötik a Déli áramlat megállapodást, és még az idén Ausztria is követi a sorban.
A Déli áramlat déli elágazása (Bulgária-Görögország-(Albánia)-Olaszország) részvevői közül mind Görögország, mind Olaszország stabil partner, mondta Szavolszkij, hangsúlyozva a kiszámitható partnerség fontosságát.
Hogyan fogja fel Oroszország a "22-ek" (22 kelet-közép-európai politikai vezető, köztük Lech Walesa, Vaclav Havel, Magyarországról Eörsi Mátyás, Martonyi János és Gyarmati István) levelét - amelyre eddig érdemi reagálás az amerikai vezetőktől, Obama elnök környezetéből nem érkezett? Az orosz nagykövet szerint a levél írói olyasvalamiben foglaltak állást, az amerikai rakétapajzs létrehozásában, ami nem az ő projektjük.
A pajzs a stratégiai támadó-védő fegyverrendszerek része, amelyeket 95 százalékban az Egyesült Államok és Oroszország ellenőriz, igy ez ügyben csak a két nagyhatalom dönthet. Előrelépésként értékelte ennek kapcsán, hogy Moszkvában Obama látogatásakor két alapelv fogalmazódott meg: 1. a stratégiai támadó és védő fegyverrendszerek között szerves összefüggés van, 2. a stratégiai támadó fegyverrendszerek nem kerülhetnek más országok területére.