Az Európai Bizottság egyelőre nem látja indokoltnak, hogy vészhelyzetet hirdessen, és aktiválja a válságmechanizmust. Megvannak a források a kieső szállítások pótlására – jelentette be Marlene Holzner, az Európai Unió energiaügyi szóvivője pénteken annak kapcsán, hogy a megnövekedett belföldi igények miatt az elmúlt napokban érezhetően csökkent az Oroszországból Európába irányuló gáz mennyisége. Brüsszeli információk szerint az orosz intézkedés jelenleg nyolc országot érint: Magyarországon kívül Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Olaszország, Görögország és Bulgária kap kevesebb gázt, mint amennyit Moszkva a vonatkozó szerződésekben vállalt. Péntek délután az EU értesített egy kormányzati és gázipari szakértőkből álló csoportot a helyzetről, amely figyelemmel követi az eseményeket – tette hozzá a szóvivő. Holzner emlékeztetett, hogy brüsszeli előírások értelmében minden országnak 30 napra elegendő gázkészlettel kell rendelkeznie. Az Európai Bizottság úgy tudja, hogy a gáztárolók egytől-egyig minden országban „színültig” tele vannak töltve.

Az orosz gáz exportjának monopóliumával bíró Gazprom pénteki közlése szerint a vállalat minden tőle telhetőt megtesz, hogy annyi gáz kerüljön az Ukrajnán át nyugat felé tartó vezetékekbe, amennyit csak a rendkívüli hideg miatt megnövekedett belföldi igények megengednek. „Minden stabilan működik” – mondta Szergej Komlev, az energiaipari óriás szóvivője. A csökkentéssel kapcsolatos bejelentésekben arról nem esett szó, hogy Oroszország mikor kezd újra a szerződésekben rögzített kapacitások szerint szállítani. Ausztriában eddig 30 százalékos, Olaszországban 24 százalékos, Lengyelországban pedig nyolc százalékos csökkenést észleltek.Varsó a kiesést a területén áthaladó, eredetileg Németországnak szánt gázzal fedezi, amelynek egy részét megvásárolta Berlintől, és megtartotta magának. (Olaszország helyzete ennél valamivel talán könnyebb, hiszen teljes szükségletének csak a 30 százalékáért kell Moszkvához fordulnia: a többit Algériától, Líbiától, Norvégiától és Katartól veszi.)

Megfigyelők szerint a hirtelen csökkenés a 2009-es gázválságra emlékeztet, igaz, Oroszország akkor nem a hideg, hanem az Ukrajnával folytatott árvita nyomán állította le egy időre teljesen az európai gázszállításokat.

Az európai országoknak szánt orosz gáz kétharmada ér el a célországokba Ukrajna vezetékrendszerén keresztül. Jurij Bojko ukrán energiaügyi miniszter pénteki közlése szerint a zord idő miatt „jelentősen esett” az Oroszországból érkező gáz mennyisége. A Wall Street Journal arról ír, hogy a francia GDF Suez gázcég pénteken harminc százalékkal kapott kevesebb orosz gázt a vártnál, és hasonló arányú csökkenésről tettek bejelentést a német gázimportőrök is.

Magyarország a maga gázszükségletének a nyolcvan százalékát fedezi orosz importból, ami diverzifikáltság szempontjából messze az EU-átlag 42 százalék mögött van, de így is jobban állunk, mint mondjuk Bulgária, Szerbia vagy Bosznia, ahol minden az Ukrajnából érkező gázon múlik. A 2009-es válság alatt január 6-tól közel két héten át nem kaptuk meg a napi átlag 37 millió köbméternyi gázt.

Tél tábornok mostanában lánctalpakon vonul végig Kelet-Európán. Ukrajnában eddig több mint száz, Lengyelországban pedig csak pénteken nyolc ember halt meg a rendkívüli hideg miatt. Az áldozatok nagy része hajléktalan volt, de 11 ukrán kórházakban hűlt ki. Szed áldozatokat a Kelet-Európában mínusz 35 fokig is elérő lehűlés máshol is. Romániában húszan haltak meg a fagyban, és több száz iskola maradt zárva a zord idő miatt. Bulgáriában eközben hosszú szakaszokon már jégtakaró borítja a Dunát, és nagy hideg van nyugatabbra is: ritka, de Rómában havazott, Velencében pedig elkezdtek befagyni a lagúnák.