Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén. Négy éve a kelet-ukrajnai városban az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten állomásoztatásának meghosszabbításáról is megállapodás született Kijev és Moszkva között.

A Viktor Janukovics ukrán és az akkor elnök Medvegyev által Harkivben aláírt megállapodásokban Oroszország  vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után még 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.

A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett. Ezzel lényegében okafogyottá vált az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz-ukrán megállapodás.

Medvegyev a nemzetbiztonsági tanács ülésén azzal indokolta a harkivi megállapodás felmondására tett javaslatot, hogy az alapján Ukrajna 11 milliárd dollárral (mintegy 2500 milliárd forinttal) tartozik Oroszországnak. Hozzátette, hogy a tavaly 3 milliárd dollár értékben vásárolt eurókötvények formájában Kijevnek nyújtott hitelt és a Naftohaz ukrán állami gázcégnek a Gazprommal szembeni 2 milliárd dolláros tartozását beleszámolva Ukrajna adóssága 16 milliárd dollárra (mintegy 3600 milliárd forint) rúg.

A nemzetbiztonsági tanács ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin államfő egyetértett azzal, hogy Oroszországnak megvan az alapja a 16 milliárd visszakövetelésére, de arra adott utasítást, hogy a kormány "nem sietősen", de vitassa meg és elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését.

Az orosz államfő azt is kifejtette a tanácskozáson, hogy szerinte egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Korábban Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes a parlament felsőházában azt mondta, Moszkva arra készül, hogy  "tükörválaszt" adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntető intézkedésekre.

Putyin arra is kitért a nemzetbiztonsági tanácsban, hogy amennyiben Ukrajna vízumkényszert vezetne be Oroszországgal szemben, Moszkvának akkor is tartózkodni kell még az arra adandó válaszlépésektől. Putyin azt hangoztatta, hogy a „semmiben sem hibás ukránok milliói szenvednék meg”, ha engedélyhez kötnék a szomszédos ország állampolgárainak beutazását Oroszországba. Kijevben szerdán, az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésén hangzott el a javaslat a vízumkényszer bevezetésére Oroszországgal szemben.

Moszkva az amerikai elnök tanácsadóinak és több amerikai szenátornak megtiltotta az Oroszországba utazást csütörtökön, válaszul Washington hétfői, orosz politikusokat és magas rangú kormányzat tisztviselőket érintő szankciójára. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor csütörtökön újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztette ki a Krím félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat. Az Európai Unió is hasonló intézkedést hozott ugyancsak csütörtökön.

Eközben új katonai-politikai helyzet kialakulására hivatkozva Mircea Dusa román és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter jelezte, hogy a két kelet-európai ország nagyobb NATO-jelenlétet akar Kelet-Európában. „Románia és Lengyelország úgy gondolja, hogy a térségben kialakult helyzet miatt módosítani kell a NATO 2014 utáni céljait” – mondta Dusa a bukaresti eszmecsere után.