2006 és 2009 után új gázháború fenyeget Ukrajna és Oroszország között. Gazdasági agressziót kiáltva szombaton Kijev perrel fenyegette meg Moszkvát azután, hogy az orosz állami energiaóriás, a Gazprom bejelentette, Ukrajnának ezután az eddigi 268,5 dollár közel kétszeresét jelentő 485,5 dollárért akarja adni a gázt ezer köbméterenként. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a Gazprom-bejelentés után úgy fogalmazott, Moszkva bünteti Kijevet az előző elnök, Viktor Janukovics leváltásáért. „Más ok a politikán kívül nemigen lehet. Ez nem gazdasági ár. Ez politikai ár. Azután, hogy katonai agresszióval nem sikerült, most gazdasági agresszióval akarják elfoglalni Ukrajnát” – nyilatkozta erről Jacenyuk a Reutersnek. A miniszterelnök várakozásai szerint az is megtörténhet, hogy Oroszország nemsokára csökkent a szállított gáz mennyiségén.

Az ukránok egyelőre tárgyalni akarnak az árról. Ha ezek a tárgyalások kudarcba fulladnak, Kijev a svéd kereskedelmi kamara döntőbírósága elé viszi az ügyet, amely a korábbi orosz–ukrán gázvitákban is hozott ítéletet már. A Gazprom által kért ezer köbméterenkénti 468,5 dollár nagyon sok. Az orosz energiaóriás átlag 370-380 dollárért adja a gázt az európai országoknak.

Decemberben Janukovics írt alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország egyharmadával csökkenti az Ukrajnának szánt gáz árát. Az aláírás napján, december 17-én már a kormányellenes tüntetések gyűrűjében élő akkori kijevi hatalomnak Putyin egy 15 milliárd dolláros hitelt is ígért, amihez képest a gázáremelésről szóló bejelentésében Alekszej Miller Gazprom-elnök azt is megpendítette, hogy Oroszország esetleg egy 11,4 milliárd dolláros számlát is behajt Ukrajnán azután, hogy a héten egyoldalúan felmondta a korábbi kétoldalú diszkontszerződéseket. Kijev jelenleg hivatalosan 1,7 milliárd dollárral tartozik Moszkvának a kapott gázért.

Janukovics és Putyin megállapodása előtt, 2010-ben Oroszország egyszer már csökkentett a gázáron, miután 2042-ig sikerült meghosszabbítania a Szevasztopolban működő fekete-tengeri orosz flotta bázisának a használati jogáról szóló szerződést. Szevasztopol annak a Krím félszigetnek a stratégiai jelentőségű nagyvárosa, amelyet Oroszország két hete, a helyi népszavazás után annektált.

Egy 2009-es szerződés szerint a gázárat a fosszilis anyagok ára alapján számolják ki. Jacenyuk úgy véli, hogy már csak ezért sincs semmi alapja annak, hogy a Gazprom most nyolcvan százalékkal árat emel.

Annak a gáznak a negyven százaléka, amelyet az európai országok Oroszországtól kapnak, Ukrajnán megy át. Ezzel kapcsolatban Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter elmondta, akármi is lesz az árvita vége, Ukrajna nem fog hozzányúlni az európai országoknak szánt orosz gázhoz csak a saját szükségletei miatt. (Ez 2009-ben megtörtént. Válaszul Oroszország teljességgel leállította a gázszállításokat a kelet-európai országok – köztük Magyarország – felé.) „Nem akarunk szerződést szegni. Csak egy tisztességes árat” – mondta Prodan ennek kapcsán. Ennek ellenére az ukránokat már figyelmeztették lehetséges kiesésekre, Jacenyuk pedig közölte, hogy az országa tárgyal Szlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal is, hogy ezek az országok szükség esetén a vezetékekben megfordítsák a gáz áramlásának irányát, ami után Ukrajna a Nyugattól tudna gázt venni. Erre a kérésre a szlovák Eustream elutasítóan reagált.

A kijevi kormány nemrég vállalta, hogy egy 18 milliárd dolláros IMF-hitel fejében többek között 50 százalékkal növeli a belföldi használatra szánt gáz árát.