Háborúellenes tüntetők pénteken Moszkvában. Az orosz elnök nem tudja megértetni magát

Moszkvában pénteken üdvözölték a krími parlament döntését, amelynek értelmében az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság az orosz föderációhoz csatlakozna. Az állami duma frakcióvezetői erről biztosították a szimferopoli parlamenti elnök, Vlagyimir Konsztantyinov vezetésével Moszkvában tárgyaló krími küldöttséget, Valentyina Matvijenko, a felsőház feje pedig kijelentette, ha a március 196-án tartandó referendumon az oroszországi csatlakozásról határoz a félsziget népe, támogatják ezt a döntést. A politikusnő „bátor, férfias tettnek” nevezte a krími döntést. Szerinte a népszavazás átlátható és tisztességes lesz, a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztáshoz viszont nincsenek meg a feltételek. A Kreml álláspontját megismételve, hangoztatta, hogy az új ukrán vezetés törvénytelenül került hatalomra, amikor leváltotta Viktor Janukovics elnököt, aki a Moszkovszkij Komszomolec értesülése szerint most szívinfarktussal fekszik egy moszkvai klinikán. Matvijenko  ugyanakkor hozzátette, biztos abban, hogy nem lesz háború „a két testvéri nép”, az oroszok és az ukránok között.

Oroszország a jelek szerint eltökélt, hogy befogadja a Krímet, és szakértők már azt is kiszámolták, hogy a több mint kétmilliós, többségében oroszok lakta régió működtetéséhez évente 2,5-3 milliárd dolláros költségvetési támogatásra lesz szükség. Igaz, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy tévéinterjúban azt hangoztatta, hogy nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket, hanem azok hátterében ottani belpolitikai folyamatok húzódnak meg. Szerinte mindaz, ami Ukrajnában és környékén zajlik, „a jogtalanság, a cinizmus és a kettős mérce győzelme”, a nemzetközi jog összeomlása, és Vlagyimir Putyin államfő hiába igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, nyugaton rendre „az értetlenség falába” ütközik.

Nem értett szót Putyin Barack Obama amerikai elnökkel sem, aki egyórás telefonbeszélgetésben igyekezett rávenni arra, hogy keressenek diplomáciai megoldást a krími válságra. A Reuters jelentése szerint az orosz elnök arra hivatkozott, hogy az új kijevi hatalom a keleti és délkeleti országrészben, valamint a Krímben élők jogait sértő döntéseket hozott, Moszkva pedig nem veheti semmibe az ukrajnai oroszajkú lakosság segítségkérését.

A kijevi kormányzat viszont igyekszik megakadályozni a krími referendumot: a központi választási bizottság megtagadta az ottani hatóságoktól a hozzáférést a választói névjegyzékhez, Szimferopolban azonban közölték, hogy ez nem akadály, így is pontos listájuk van a szavazásra jogosultakról. Az belbiztonsági szolgálat tegnap azt közölte, hogy büntetőeljárást kezdeményezett annak a határozatnak az ügyében is, amelyet a szevasztopoli  tanács hozott arról, hogy a különleges státuszú város ugyancsak Oroszországhoz csatlakozna. A katonai konfliktust azonban igyekszik elkerülni Kijev. Arra törekednek, hogy minimalizálják bármilyen erőszakos forgatókönyv veszélyét, diplomáciai úton próbálják rendezni a válságot – mondta Ruszlan Kosulinszkij, a kijevi parlament alelnöke. Arszenyij Jacenyuk kormányfő pedig arról beszélt, hogy készek tárgyalni Moszkvával, igaz, ezt több feltételhez, köztük a krími orosz csapatok kivonásához kötik.

Miközben a Kreml kitartóan cáfolja, hogy az orosz hadsereg egységei vonultak volna be a félszigetre, az RBK Daily napilap bizonyítékot talált az ellenkezőjére. Helyszíni beszámolója szerint a több elitalakulat, köztük a hírszerzés különleges egysége és csecsenekből álló Vosztok zászlóalj tagjai is részt vesznek az akciókban, amelyek elsősorban arra irányulnak, hogy – a parancs értelmében fegyverhasználat nélkül – blokád alatt tartsák az ukrán katonai létesítményeket.