Oroszok rohantak le egy krími ukrán bázist
Az oroszok páncélozott járművek támogatásával érkeztek. Egy megadási felszólítás után nyomultak be támaszpontra, miközben a levegőbe adtak le lövéseket. Az ukrán katonákat – azt a néhány tucatot, amely még maradt –a bázis főterén gyűjtötték össze. Az ukránoknak adott helyszíni parancs állítólag szintén az volt, hogy a levegőbe lőjenek, ha megtámadják őket. Ők a fegyvereiket a roham után egy raktárban helyeztékel.
Jurij Mamluk ezredes, a légitámaszpont parancsnoka a Reutersnek telefonon azt mondta, hogy a sérült egy ukrán katona, akihez az orosz roham után mentőautót hívtak. Állítása szerint őt magát a brit hírügynökség riporterével folytatott beszélgetés után az oroszok kihallgatják.
A március 16-án tartott népszavazás nyomán Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken írta alá azokat a dokumentumokat, amelyek szentesítik az eddig Ukrajnához tartozó autonóm Köztársaság felvételét az orosz föderációba. A belbeki az egyik utolsó bázis volt, amely ukrán kézen maradt.
Oroszpárti aktivisták a belbeki rohamtól függetlenül is egyre több krími ukrán támaszpontra hatolnak be. Novofedorivkában füstbombákkal érkeztek, amelyek miatt a parancsnokságnak a központi épületekbe kellett visszavonulnia. A Krímben sok ukrán katona egyszerűen elárulva érzi magát, amiért hetek óta hiába vár bármiféle parancsra Kijevből. Egy sem érkezik. Az ukrán vezérkar szerint ez nem igaz. A krími erők világos parancsokat kaptak arra, hogy mit kell tenniük. Orosz milíciák eközben már ukrán hadihajókat szállnak meg, azután, hogy több támaszpont felett is átvették az irányítást.
A Kyiv Post riportja szerint a Krímben nemcsak az ukrán bázisok, hanem az ukrán nyelvű iskolák is ostrom alatt állnak. Ezekből mindössze hat van a félszigeten. Az egyik Szimferopolban, a fővárosban. Bár itt Natalija Rudenko igazgató szerint krími orosz hatósági ígéretet tettek, hogy az ukrán hivatalos nyelv marad, ennek nem sok szülő hisz. Egyikük, Hanna Kulikova a lapnak azt mondja, hogy a családból – amely nyíltan ellenezte a népszavazás előtti orosz inváziót, és emiatt rengeteg szomszéddal sikerült összevesznie – senki nem akar orosz állampolgárságot. „A fiam nem érti, hogy miért nem lehet ukrán többé” – magyarázta Kulikova, hogy házat és céget hátrahagyva miért költöznek Odesszába.
A szimferopoli ukrán iskolába 950 diák jár. A tizenegyedik osztály ötvennyolc tanulójából eddig huszonheten mondták, hogy inkább Ukrajnában folytatnák. A helyi hatóságok három éven belül igazítják az orosz tanrendhez a krími iskolákét.
