Ivan Preobrazseszkij cikke szerint teljesen logikus volt, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) csúcstalálkozóját éppen Varsóban hívták össze, amelynek eredményeként - még ha egyelőre inkább csak szavakban, mint a gyakorlatban - beteljesedett Lengyelország évszázados álma, hogy a kelet- és közép-európai államok egyesülésének politikai középpontjává váljon, és hogy azok érdekeit képviselhesse a nyugat-európai demokráciák katonai-politikai szövetségében.

Lengyelország őrizte meg a legjobban fegyveres erejét a visegrádi országok közül, és a haderő csaknem felét, 1200 katonát Varsó adja - jegyezte meg a hírügynökség.

A kommentátor kiemelte, hogy Lengyelország az egyetlen európai uniós tagállam, amelyet 2008-2009-ben nem érintett a gazdasági hanyatlás, hanem ellenkezőleg, növekedést ért el, és bár nem csatlakozott az eurózónához, intenzíven támogatta és támogatja az övezet tagállamainak minden javaslatát. Ellentétben például Nagy-Britanniával, Csehországgal, és Magyarországgal, amelyeknek meglehetősen bonyolultak a kapcsolatai a brüsszeli uniós bürokratákkal - jegyezte meg az orosz hírügynökség szakírója.

A Roszbalt úgy értékelte: az Európai Unió legnagyobb országai szerint a V4-es csoporttal való együttműködés fő területe nem a valuta és gazdasági szövetség megerősítése, még csak nem is a régió versenyképességének a növelése, hanem az unió védelmi erejének az emelése.

Az orosz hírügynökség kommentátora szerint az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai gazdaságilag nyilvánvalóan nem összehasonlíthatók. Az egyetlen a katonai szféra, amelynek keretén belül a V4-ek gyakorlatilag egyenrangú félként tudnak tárgyalni Európai Uniós partnereikkel.

Ivan Preobrazseszkij hozzátette: természetesen ez csak akkor igaz, ha Varsóban, Prágában és a V4 többi fővárosában nem tartanak attól, hogy fokozatosan Európa csendőrévé válnak, amely a különböző feszültséggócokban vagy az Európai Unió határain ténykedik majd a karabahi vagy a Dnyeszteren-túli konfliktusok feléledése esetén.