Az orosz haderő krími beavatkozása nyomán kialakult válság diplomáciai rendezését sürgette az ukrán kormányfő. Arszenyij Jacenyuk arra figyelmeztetett, hogy máskülönben a konfliktus „lerombolhatja az egész régió stabilitásának alapjait”. Arról is beszélt, hogy a Krímen kívül, Kelet-Ukrajnában nincsenek orosz egységek, és a krízis csúcspontján már túl vannak. Legalábbis ezt reméli az alapján, hogy orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev közölte vele: Moszkvában nem született döntés a katonai bevonulásról.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő viszont arról beszélt, hogy tovább nő az orosz haderő létszáma Ukrajna területén, és felszólította Moszkvát az agresszió leállítására. A Krímből érkezett helyszíni jelentések tegnap nem szóltak nagyszabású hadműveletekről, a félsziget stratégiai jelentőségű pontjait azonban már így is az orosz csapatok ellenőrzik. Sajtóhírek szerint tegnap tíz hadihajó tartotta blokád alatt a fekete-tengeri kijáratokat, és a szárazföldi határ orosz oldalán is csapatösszevonásokat figyeltek meg. Több ukrán laktanyát, határőrposztot – például az Oroszországgal kompösszeköttetésben lévő Kercsnél – orosz egységek bénítottak meg, a fekete-tengeri flotta parancsnoka pedig – egy a kijevi védelmi tárcától származó, de hivatalosan nem megerősített értesülés szerint – ultimátumban követelte, hogy a krími ukrán egységek ma hajnali öt, azaz magyar idő szerint négy óráig tegyék le a fegyvert.

Moszkvai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Kremlnek nincs szüksége az eddiginél komolyabb katonai beavatkozásra, céljait e nélkül is el tudja érni. Az ukrán fegyveres erők ugyanis mára meggyengültek, pedig a Moszkovszkij Komszomolec napilap szerint a Szovjetunió szétesése után a felszereltségük alapján még a világ élvonalába tartoztak.

Nem tartja szükségesnek a nagyszabású katonai akciókat Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója sem, aki már a múlt hét közepén megjósolta, hogy a Kreml keményen fog reagálni a kijevi hatalomváltásra. – Most az idegek háborúja folyik – mondta a Népszabadságnak az elemző, aki úgy véli, hogy a fegyveres erők ukrajnai bevetését engedélyező orosz felsőházi döntés célja a lélektani hatás volt, és ezt el is érte, mert az új kijevi vezetés látja, milyen fenyegetéssel kell szembenéznie.

A politológus értelmezése szerint Oroszország „az ukrajnai polgári intézmények önszerveződését ösztönzi”, hogy azok ellen tudjanak állni a „kijevi államcsíny” következményeinek, a szélsőséges nacionalisták nyomásának. Ehhez pedig nincs szükség katonai jelenlétre, elegendő annak lehetőségét fenntartani – jelentette ki Muhin, és hozzátette: Oroszország nem akarja kiszakítani a Krímet Ukrajnából, ám a mostani események következménye az ukrán államszerkezet föderalizálása lehet.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy genfi ENSZ-tanácskozáson azzal igyekezett igazolni a krími beavatkozást, hogy értesülései szerint újabb provokációk készülnek a fekete-tengeri flotta ellen, és kizárólag az orosz emberek életének védelmére irányul a felsőházi döntés, amely reményei szerint kijózanítja a szélsőségeseket. A moszkvai érvelés azonban eddig kevés eredményt hozott. Sőt az orosz hadműveleteknek egy újabb, gazdasági következménye is lehet: Csehországban két miniszter is úgy nyilatkozott, hogy ezek után nehezen tudná elképzelni orosz cégek részvételét a temelíni atomerőmű tervezett bővítésében.