Orosz háborús bűnöst hagytak futni Ausztriában

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az osztrák zöldek az egyre nagyobb hullámokat kavaró Golovatov-ügyben. Bécs – gyaníthatóan moszkvai nyomásra – elengedte a Litvániában háborús bűnökkel vádolt orosz férfit.

Az osztrák hatóságok a schwechati repülőtéren még július 14-én letartóztatták a Moszkvába hazafelé tartó Mihail Golovatovot. Az Orosz Síszövetség illetékeseként utazó 62 éves férfi ellen tavaly október óta – litván kezdeményezésre – EU-s szintű letartóztatási parancs van érvényben.

A KGB-s tiszt Golovatov 1991. január 13-án az Alfa nevű különleges szovjet egységet vezette, és belelövetett a vilniusi tv-tornyot védő fegyvertelen litván tömegbe. A Gorbacsov-éra utolsó nagy támadásában tizennégy ember vesztette életét, vagy ezren megsérültek. A mészárlás máig a litván függetlenségi harc szimbólumának számít.

Az osztrák hatóságok Korneuburgba, az ottani ügyészségre akarták szállítani az orosz férfit, aki azonban haladéktalanul kapcsolatba lépett a bécsi orosz nagykövetséggel. Eszeveszett telefonálás kezdődött, a zöldek értesülése szerint a követség emberei az osztrák külügy-, és az igazságügyi minisztériumot is folyamatos nyomás alá helyezték, és ennek hatására Golovatovot 22 órás fogva tartást követően elengedték, s hozzájárultak továbbutazásához.

Beatrix Karl osztrák igazságügyi miniszter határozottan cáfolta, hogy orosz részről interveniáltak volna. A moszkvai illetékesek aktivizálódásáról viszont beszámolt a Kommerszant című  orosz lap. Golovatov pedig miután visszaérkezett az orosz fővárosban,  a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva  köszönetet mondott a „bölcs osztrák döntésért”.

Amióta a nemzetközi elfogató parancsot kiadták a háborús bűnök elkövetésével vádolt orosz férfi ellen, ő sportvezetőként, Finnországban kiállított schengeni vízummal nyolc alkalommal is járt külföldön. A legtöbbször Helsinkiben, továbbá Csehországban és Cipruson.

Most derült ki, hogy a schengeni információs rendszerben (SIS) nem úgy írták a keresztnevét, mint a finn vízumban, az egy betűs eltérés következtében utazhatott háborítatlanul. A múlt héten az elírást korrigálták, a vízumát pedig bevonták.

Vilnius diplomáciai jegyzékben tiltakozott az osztrákok eljárása ellen. Elutasították azt a bécsi érvelést, hogy miszerint az elfogatási kérelem nem pontosították megfelelő módon. Maga a litván államfő, Dalia Grybauskaite hányta a szerinte az uniós szolidaritásból alaposan levizsgázott osztrákok szemére, hogy teljesíthetetlenül rövid határidőt szabtak Litvániának érvelésének előterjesztésére. A nemzetközi jog szerint Golovatovot akár 18 napig is fogva lehetett volna tartani.

A tekintélyes osztrák büntetőjogi szakértő, Klaus Schwaighofer szerint az osztrák ügyészség megmagyarázhatatlan módon egyedül döntött az egykori KGB-s elengedéséről, nem adta át az ügyet a bíróságnak. Peter Pilz képviselő pedig felhívta a figyelmet az osztrák legfelső bíróság 1994-es állásfoglalására, amely szerint ha van egyértelmű külföldi letartóztatási parancs, akkor az osztrák hatóságoknak nem szükséges saját vizsgálatba kezdeni a gyanú megalapozottságáról.

Az osztrák kormány viszont szorosra zár, állítja, hogy nem orosz nyomásra döntött. – Személyesen csalódtam Ausztriában – jelentette ki az unió igazságügyi biztosa, Viviane Reding. Hozzátette, az EU történetében először fordult elő, hogy egy igazságügyminiszteri találkozón (a helyszín a lengyelországi Szopot volt) ilyen konkrét ügyet kellett napirendre tűzni. Az EU-biztos cáfolta az osztrák minisztert, aki szerint a bizottság helyeselte a bécsi eljárást.

Litvánia tiltakozásához időközben a másik két balti állam, Lettország és Észtország is csatlakozott, együttesen is elítélték Bécs meghajlását az oroszok előtt. A litván elnök ugyanakkor kijelentette, osztrák bocsánatkérésre nem tart igényt, a történtek ennél súlyosabbak.

A bécsi igazságügyi tárca a feszültség enyhítésére kétoldalú szakértői megbeszélést szorgalmaz, litván részről erre még nem reagáltak. Az osztrák delegáció két tagú lenne, helyet kapna benne az a Barbara Goeth-Flemming, aki a korábbi horvát kormányfő, az  Ausztriában letartóztaott Ivo Sanader zágrábi kiadatásában is fontos feladatot látott el.

Salzburg polgármestere, a szociáldemokrata Heinz Schaden – az osztrák politikusok között egyedüliként – bocsánatot kért Golovatov elengedése miatt vilniusi kollégájától.

Golovatov fotójával tüntetnek az osztrák nagykövetség előtt, Litvánia fővárosában
People protest on July 18, 2011 with pictures of a Russian wanted over a bloody 1991 Soviet crackdown on Vilnius's independence drive, Mikhail Golovatov, near the Austrian Embassy in the Lithuanian capital after his release. Lithuania recalled its ambassador from Austria on July 18 amid blame-trading sparked by Vienna's release on July 16 of Golatova less than two days after he was arrested in the Austrian capital on a European arrest warrant. Golovatov headed the so-called Alpha Group, a special unit that stormed the main TV tower in Vilnius, a focal point of the anti-Soviet freedom movement. At least 14 civilians died and hundreds were injured in the attack on the television tower on January 13, 1991. AFP PHOTO / ALINA OZIC
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.