Orosz bűnvádi eljárás a moszkvai magyar ingatlanügyben
A tárca az ingatlant 2009-ben egy magáncégtől - az Innovációs Technológiák Renovától - vásárolta meg, hat-hétszeres áron ahhoz képest, mint amennyiért a magyar állam eladta.
A RIA Novosztyi és az Interfax hírügynökség a belügyminisztérium moszkvai nyomozati főosztályának sajtóközlésére hivatkozva azt írta, hogy az eljárást különösen nagy értékben elkövetett csalás, sikkasztás miatt indították.
A belügyi közlemény szerint a nyomozók megállapították, hogy a képviseletet első lépcsőben 21,3 millió dollárért vette meg a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air cég a magyar hatóságoktól (akkori áron mintegy 511 millió rubelért), az orosz régiófejlesztési minisztériumnak pedig már 3,5 milliárd rubelért adták el. A vizsgálati szervek értékelése szerint az orosz állami költségvetést több mint 2,5 milliárd rubeles vagyoni kár érte.
A moszkvai rendőrség illetékesei az Interfaxnak elmondták, hogy a sikkasztás tényét az orosz számvevőszék ellenőrzése nyomán mutatták ki.
A régiófejlesztési minisztérium hivatalos képviselői első reagálásukban ennek ellenére azt hangoztatták, hogy nem látnak semmilyen jogsértő dolgot a volt magyar kereskedelmi kirendeltség épületének megszerzésében, mivel az adásvételt az orosz törvényeknek megfelelően bonyolították le, és a felügyeleti szervek akkor semmilyen kifogást nem emeltek.
Az épület körüli botrány 2010-ben pattant ki, az orosz sajtó azóta számos cikkben foglalkozott a történtekkel.
A rendőrség 2012-ben bűncselekményre utaló jelekre bukkant az ügyben - ezután gyanúsította meg csalással az orosz régiófejlesztési minisztérium képviselőit és a Viktor Vekszelberg milliárdos orosz üzletemberhez kötődő, az adásvételben főszerepet játszó Renovát -, de később azt közölte, hogy a bűncselekményt nem tudták bizonyítani. Információk szerint a Renova a Diamond Air érdekeit is képviselte, s Vekszelberg közvetítőként lépett fel az ügyletben.
A kereskedelmi képviselet épületének eladása ügyében a magyar hatóságok is vizsgálódnak. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást az egykor a magyar állam tulajdonában és a Külügyminisztérium kezelésében álló moszkvai kereskedelmi képviselet épületének 2008-as értékesítésével kapcsolatban.
Idén május 7-én a főügyészség Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint az MNV Zrt. két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség.
Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a mintegy 21 millió dollárért (4,7 milliárd forintért) eladott moszkvai ingatlant egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárra értékelték.
Június 4-én a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője közölte, hogy a bíróság felfüggesztette az eljárást, mert olyan érdemi bizonyítékok beszerzésére van még szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el az ügy. Felhívták az ügyészt arra, hogy legkésőbb október 30-ig szerezze be és biztosítsa a vádiratban hivatkozott bizonyítási eszközöket, vagy ezen bizonyítási eszközök beszerzésének akadályát jelentse be.
Az ügyészség szóvivője, Fazekas Géza az MTI-nek azt mondta: az ügyészség a nyomozás során több eljárási jogsegélyt is kezdeményezett, és valóban nem érkezett mindegyikre válasz, de a vádhatóság álláspontja szerint ezek nélkül is elbírálható az ügy.